Szigeti János: Németh László Hódmezővásárhelyen

Németh László

25 éve alakult meg a Németh László Társaság. A fotón Németh László ifjúkori fényképe látható a Németh László Városi Könyvtár gyűjteményéből.

 

 

 A sárospataki példa lebegett a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium fiatal tanárai valamint Szénási Gyula tanyai tanító előtt, amikor az 1930-as évek legvégén kezdeményezték a szegény sorsú gyermekek középiskolai taníttatását.

Az első tanyai internátust az egykori Csengettyű utca 1. sz. alatti ütött-kopott házikóban Szathmáry Lajos (1903-1994) gimnáziumi tanár hozta létre 1938-ban. A gimnáziumot is fenntartó református egyház presbitériuma is támogatta a Tanyai Tanulók Otthonát. Németh László és Móricz
Zsigmond 1940. április 13-án elutaztak városunkba, hogy megismerjék az internátust. Ez volt Németh László első vásárhelyi látogatása. Még ugyanezen a napon a két író irodalmi est vendégei voltak a városháza dísztermében, ahol a gimnázium diákjai léptek föl. Németh László sok éven keresztül erkölcsi és publicisztikai támogatást nyújtott a Tanyai Tanulók Otthonának. Cseresnyés c. drámájának honoráriumát adta a tehetségmentés céljára. Németh László az iskola fénykorában került az intézethez. Ezért is 1942-ben az internátus fölvette a Cseresnyés Otthon nevet.

 

1945. július 23-án Mátyás Sándor (1908-1987) tanár javasolta Németh László meghívását egészségtan-tanárnak és iskolaorvosnak. [Sipka Sándor: Németh László vásárhelyi évei. Az író 70. születésnapja tiszteletére rendezett kiállításról. = Köznevelés 1971. júl. 4. 27. évf. 11. sz. 11-13.p.] A református egyház és a Bethlen Gábor Református Gimnázium meghívásának tett eleget az író, amikor elvállalta az óraadói állást az akkor még közös igazgatású fiú- és leánygimnáziumban. Németh Lászlót Mátyás Sándor fogadta a gimnáziumban, s kísérte Vörös Mihály (1913-2000) igazgatóhoz kinevezése, majd elhelyezése ügyében. A „csendes szavú, elmélkedő vásárhelyi tanár” három és fél évig tanított Vásárhelyen. [Vekerdi László: Németh László alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970. p.: 232; „A boldog korszak” Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata. Összeáll. és összekötő szöveggel ellátta: özv. dr. Mátyás Sándorné. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 18. sz. Szeged, 1991. 195-296 p.]

 

 

Németh László 1945. szeptember 2-án Békésről érkezett Vásárhelyre. A szálláscsináló Kristó Nagy István (1921-2010) lett. Egykori lakásai irodalmi emlékhelyek: az Andrássy utcai Kristó-patika emeleti szobája, majd a Bercsényi utca 27. sz. ház, ahol a kert végén lévő kisházban élt és alkotott, s a leánygimnázium igazgatói lakásának szobái, mind-mind a halhatatlan művek, opuszok bölcsőhelyei.

 

 

Németh László miniszteri engedély birtokában végezte pedagógiai kísérletezését. A tantárgyösszevonással évtizedekkel megelőzte korát. Egy tantárgyként oktatta az irodalmat a történelemmel, a vegytant az egészségtannal. Itt utalunk arra, hogy dr. Grezsa Ferenc (1932-1991), a Bethlen Gábor Gimnázium későbbi tudós igazgatója Németh László nyomdokain haladva már az 1970-es évek elején a tantárgyi integráció lehetőségét népszerűsítette. Németh László akkor volt elemében, ha taníthatott. Diákjai szerették. Napjait a pedagógiai tervezés töltötte ki. Tanár és diák a tanórán őszinte emberközelségbe került. Németh László a játékosság elvét is szívesen érvényesítette a pedagógiában. Óráira minden tárgyból vázlatokat készített. A Tanyai Tanulók Otthonát is sűrűn látogatta és bőkezűen támogatta.

 

Égető Eszter című regényében megelevenedik vásárhelyi tanárkodásának időszaka. Az írót körülvevő jeles személyeknek csodálatos panteonja tűnik elénk a regény lapjairól. Találóak a szereplők névválasztása is, akik ízig-vérig vásárhelyi emberek. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat: Dr. Szathmáry Lajos = Szilágyi tanár úr, Dr. Mátyás Sándor = Bozsó, a Woolf-fordító, ifj. Tölcséry István = Macskásy tanár úr, a „cerberus könyvtáros”, Dr. Osváth Béla (1926-1965) = Hantai, Pákozdy Ferenc (1904-1970) = Hallgató Sanyi, Dr. Péczely Attila (1897-1964) = Gulácsy doktor, Galyasi Miklós (1903-1974) = Gyenes, Dr. Deutsch Béla (1894-1961) = Klein doktor, Az író maga = Méhes Zoltán, Dr. Karádi György (1885-1946)  = az Utazás főhősének névadója lesz.

 

A 290 éves ősi alma mater folyósóin a képzőművészek megörökítették a Bethlen gimnázium és a város jeles tanáregyéniségeit és személyeit.
Írónk utolsó tanítási napja: 1948. december 3. Sipka Sándor jegyezte föl Az iskolai munka abbahagyása után Németh László kisebb-nagyobb megszakításokkal 1954 végéig még Vásárhelyen tartózkodott: irodalmi munkásságot folytatott, különösen sokat fordított. [Sipka Sándor i.m.]
Grezsa Ferenc háromkötetes Németh László-monográfiájának első részének találóan ezt a címet adta: Németh László vásárhelyi korszaka. [Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979.]

 

Az Égető Eszter c. regény 1956-ban jelent meg, azonban részleteket már 1948-ban közölt a Válasz c. folyóirat. A nagyszabású családregény egy eszményi nőalak sorsába ágyazva mutatja be a XX. század első felének magyar társadalmi, politikai és kulturális problémáit úgy, ahogyan azok egy alföldi parasztváros (a regényben Csomorkány a neve) viszonyai közt jelentkeztek. [Sipka Sándor: Vásárhely az irodalomban. Németh László Égető Esztere. = Csongrád Megyei Hírlap, 1975. márc. 13. 32. évf. 61. sz. 5. p.] A cselekmény színhelye tehát Csomorkány, melyben Hódmezővásárhely szolgált modellként. A XX. század eleji alföldi város a polgárosodás terén csak döcögve járt.

 

Az Égető Eszter – a regény egyik modelljének megfogalmazása szerint – fejlődésregény. [Kristó Nagy István: Az Égető Eszterről negyedszázad után. = Kortárs, 1976. április. 623-628. p.] Hősnője körötte édenkertfélét próbál teremteni, ám a férfiak vakon rohanó akarata, őrültségei, hóbortjai miatt kísérlete meghiúsult. A mű egyben kulcsregény is. Az író a vásárhelyi alakok ürügyén saját ideálját adja elő, hősnőjében is önmagát ábrázolja, akárcsak Méhes Zoltánban. Németh László örök emléket állított városunknak, amely otthont adott élete nehéz éveiben. [Kristó Nagy István i.m. 628. p.] Az volt Németh László Hódmezővásárhelynek, ami Arany János Nagykőrösnek. [Mátyás Sándor: Németh László a vásárhelyi gimnáziumban (1945-1948). = Csongrád Megyei Hírlap, 1975. márc. 23. 32. évf. 70. sz. 9. p.] A regény ötven esztendő történetét mondja el egy nagyszerű asszony életén keresztül. Németh László behatóan vizsgálja a csomorkányizmust, vagyis azt, hogy a tehetség Csomorkányban különc lesz, a nagyvilágban beteljesülés.

Éppen negyedszázada, 1987. június 26-án tartotta alakuló közgyűlését Hódmezővásárhelyen a Németh László Társaság. A vásárhelyi székhelyű egyesület hathatós segítséget nyújt a Németh László írásaiban rejlő szellemi értékek összegyűjtésében, megőrzésében. A nagy író munkássága ezáltal is beépül az irodalmi tudatba, a pedagógiai gondolkodásba, a magyar társadalomba, s nem utolsó sorban az ifjúság erkölcsi tudatába.

 

A közgyűlés megválasztotta a társaság első vezetőségét. Díszelnök: Németh Lászlóné lett. Elnökké Király Istvánt, titkárokká Földesi Ferencet és Cs. Varga Istvánt választották. A 11 tagú elnökségre is fontos teendők vártak. A választmányi tagok létszáma 15 lett. [Tiszatáj, 1987. 10. sz. 55-61. p.]

A Németh László Társaság megalakulásától kezdve bevonja tevékenységébe a nagy író nevét viselő oktatási és kulturális intézményeket, pályázatokat hirdet és bonyolít le, tudományos ülésszakokat szervez, a nemzethez tartozás minőségi érzését táplálja a Németh László-i életmű népszerűsítésével. Minő nagyszerű programja, hogy az annyi gonddal küszködő iskolák gályapadját laboratóriummá kívánja átalakítani, legalább is ehhez segítséget nyújtani.