.

Szigeti János: Németh László Hódmezővásárhelyen

"Utasok vagyunk... de az élet nemcsak utazás, hanem szobrászmunka is: valami szépet kihozni önmagunkból, az élő anyagból - s ezt a környezetünkre is kiterjeszteni...
Mi haszna, ha az egész élet azzal telik el, hogy a sorsunkkal harcolunk? (...) Nem egyszerűbb elfogadni azt, ami van? Azon belül mutatni meg, hogy mit érünk?"
Németh László
25 éve alakult meg a Németh László Társaság. A fotón Németh László ifjúkori fényképe látható a Németh László Városi Könyvtár gyűjteményéből.
 
 
 A sárospataki példa lebegett a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium fiatal tanárai valamint Szénási Gyula tanyai tanító előtt, amikor az 1930-as évek legvégén kezdeményezték a szegény sorsú gyermekek középiskolai taníttatását.
Az első tanyai internátust az egykori Csengettyű utca 1. sz. alatti ütött-kopott házikóban Szathmáry Lajos (1903-1994) gimnáziumi tanár hozta létre 1938-ban. A gimnáziumot is fenntartó református egyház presbitériuma is támogatta a Tanyai Tanulók Otthonát. Németh László és Móricz
Zsigmond 1940. április 13-án elutaztak városunkba, hogy megismerjék az internátust. Ez volt Németh László első vásárhelyi látogatása. Még ugyanezen a napon a két író irodalmi est vendégei voltak a városháza dísztermében, ahol a gimnázium diákjai léptek föl. Németh László sok éven keresztül erkölcsi és publicisztikai támogatást nyújtott a Tanyai Tanulók Otthonának. Cseresnyés c. drámájának honoráriumát adta a tehetségmentés céljára. Németh László az iskola fénykorában került az intézethez. Ezért is 1942-ben az internátus fölvette a Cseresnyés Otthon nevet.
 
1945. július 23-án Mátyás Sándor (1908-1987) tanár javasolta Németh László meghívását egészségtan-tanárnak és iskolaorvosnak. [Sipka Sándor: Németh László vásárhelyi évei. Az író 70. születésnapja tiszteletére rendezett kiállításról. = Köznevelés 1971. júl. 4. 27. évf. 11. sz. 11-13.p.] A református egyház és a Bethlen Gábor Református Gimnázium meghívásának tett eleget az író, amikor elvállalta az óraadói állást az akkor még közös igazgatású fiú- és leánygimnáziumban. Németh Lászlót Mátyás Sándor fogadta a gimnáziumban, s kísérte Vörös Mihály (1913-2000) igazgatóhoz kinevezése, majd elhelyezése ügyében. A „csendes szavú, elmélkedő vásárhelyi tanár” három és fél évig tanított Vásárhelyen. [Vekerdi László: Németh László alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970. p.: 232; „A boldog korszak” Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata. Összeáll. és összekötő szöveggel ellátta: özv. dr. Mátyás Sándorné. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 18. sz. Szeged, 1991. 195-296 p.]
 
3

Hódmezővásárhely, Bercsényi utca, ahol Németh László élt
(forrás: Németh László Városi Könyvtár)
 
Németh László 1945. szeptember 2-án Békésről érkezett Vásárhelyre. A szálláscsináló Kristó Nagy István (1921-2010) lett. Egykori lakásai irodalmi emlékhelyek: az Andrássy utcai Kristó-patika emeleti szobája, majd a Bercsényi utca 27. sz. ház, ahol a kert végén lévő kisházban élt és alkotott, s a leánygimnázium igazgatói lakásának szobái, mind-mind a halhatatlan művek, opuszok bölcsőhelyei.
 
4

Németh László lakása a Bercsényi utca 27. számú házban
(forrás: Németh László Városi Könyvtár)
 
Németh László miniszteri engedély birtokában végezte pedagógiai kísérletezését. A tantárgyösszevonással évtizedekkel megelőzte korát. Egy tantárgyként oktatta az irodalmat a történelemmel, a vegytant az egészségtannal. Itt utalunk arra, hogy dr. Grezsa Ferenc (1932-1991), a Bethlen Gábor Gimnázium későbbi tudós igazgatója Németh László nyomdokain haladva már az 1970-es évek elején a tantárgyi integráció lehetőségét népszerűsítette. Németh László akkor volt elemében, ha taníthatott. Diákjai szerették. Napjait a pedagógiai tervezés töltötte ki. Tanár és diák a tanórán őszinte emberközelségbe került. Németh László a játékosság elvét is szívesen érvényesítette a pedagógiában. Óráira minden tárgyból vázlatokat készített. A Tanyai Tanulók Otthonát is sűrűn látogatta és bőkezűen támogatta.
 
Égető Eszter című regényében megelevenedik vásárhelyi tanárkodásának időszaka. Az írót körülvevő jeles személyeknek csodálatos panteonja tűnik elénk a regény lapjairól. Találóak a szereplők névválasztása is, akik ízig-vérig vásárhelyi emberek. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat: Dr. Szathmáry Lajos = Szilágyi tanár úr, Dr. Mátyás Sándor = Bozsó, a Woolf-fordító, ifj. Tölcséry István = Macskásy tanár úr, a „cerberus könyvtáros”, Dr. Osváth Béla (1926-1965) = Hantai, Pákozdy Ferenc (1904-1970) = Hallgató Sanyi, Dr. Péczely Attila (1897-1964) = Gulácsy doktor, Galyasi Miklós (1903-1974) = Gyenes, Dr. Deutsch Béla (1894-1961) = Klein doktor, Az író maga = Méhes Zoltán, Dr. Karádi György (1885-1946)  = az Utazás főhősének névadója lesz.
 
A 290 éves ősi alma mater folyósóin a képzőművészek megörökítették a Bethlen gimnázium és a város jeles tanáregyéniségeit és személyeit.
Írónk utolsó tanítási napja: 1948. december 3. Sipka Sándor jegyezte föl Az iskolai munka abbahagyása után Németh László kisebb-nagyobb megszakításokkal 1954 végéig még Vásárhelyen tartózkodott: irodalmi munkásságot folytatott, különösen sokat fordított. [Sipka Sándor i.m.]
Grezsa Ferenc háromkötetes Németh László-monográfiájának első részének találóan ezt a címet adta: Németh László vásárhelyi korszaka. [Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979.]
 
Az Égető Eszter c. regény 1956-ban jelent meg, azonban részleteket már 1948-ban közölt a Válasz c. folyóirat. A nagyszabású családregény egy eszményi nőalak sorsába ágyazva mutatja be a XX. század első felének magyar társadalmi, politikai és kulturális problémáit úgy, ahogyan azok egy alföldi parasztváros (a regényben Csomorkány a neve) viszonyai közt jelentkeztek. [Sipka Sándor: Vásárhely az irodalomban. Németh László Égető Esztere. = Csongrád Megyei Hírlap, 1975. márc. 13. 32. évf. 61. sz. 5. p.] A cselekmény színhelye tehát Csomorkány, melyben Hódmezővásárhely szolgált modellként. A XX. század eleji alföldi város a polgárosodás terén csak döcögve járt.
 
Az Égető Eszter – a regény egyik modelljének megfogalmazása szerint – fejlődésregény. [Kristó Nagy István: Az Égető Eszterről negyedszázad után. = Kortárs, 1976. április. 623-628. p.] Hősnője körötte édenkertfélét próbál teremteni, ám a férfiak vakon rohanó akarata, őrültségei, hóbortjai miatt kísérlete meghiúsult. A mű egyben kulcsregény is. Az író a vásárhelyi alakok ürügyén saját ideálját adja elő, hősnőjében is önmagát ábrázolja, akárcsak Méhes Zoltánban. Németh László örök emléket állított városunknak, amely otthont adott élete nehéz éveiben. [Kristó Nagy István i.m. 628. p.] Az volt Németh László Hódmezővásárhelynek, ami Arany János Nagykőrösnek. [Mátyás Sándor: Németh László a vásárhelyi gimnáziumban (1945-1948). = Csongrád Megyei Hírlap, 1975. márc. 23. 32. évf. 70. sz. 9. p.] A regény ötven esztendő történetét mondja el egy nagyszerű asszony életén keresztül. Németh László behatóan vizsgálja a csomorkányizmust, vagyis azt, hogy a tehetség Csomorkányban különc lesz, a nagyvilágban beteljesülés.
Éppen negyedszázada, 1987. június 26-án tartotta alakuló közgyűlését Hódmezővásárhelyen a Németh László Társaság. A vásárhelyi székhelyű egyesület hathatós segítséget nyújt a Németh László írásaiban rejlő szellemi értékek összegyűjtésében, megőrzésében. A nagy író munkássága ezáltal is beépül az irodalmi tudatba, a pedagógiai gondolkodásba, a magyar társadalomba, s nem utolsó sorban az ifjúság erkölcsi tudatába.
 
A közgyűlés megválasztotta a társaság első vezetőségét. Díszelnök: Németh Lászlóné lett. Elnökké Király Istvánt, titkárokká Földesi Ferencet és Cs. Varga Istvánt választották. A 11 tagú elnökségre is fontos teendők vártak. A választmányi tagok létszáma 15 lett. [Tiszatáj, 1987. 10. sz. 55-61. p.]
A Németh László Társaság megalakulásától kezdve bevonja tevékenységébe a nagy író nevét viselő oktatási és kulturális intézményeket, pályázatokat hirdet és bonyolít le, tudományos ülésszakokat szervez, a nemzethez tartozás minőségi érzését táplálja a Németh László-i életmű népszerűsítésével. Minő nagyszerű programja, hogy az annyi gonddal küszködő iskolák gályapadját laboratóriummá kívánja átalakítani, legalább is ehhez segítséget nyújtani.

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok