.

Dani Imre

Költő, író, társadalomkritikus, dalszerző

1950. szeptember 6-án Hódmezővásárhelyen született.
Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte.
A József Attila Tudományegyetemen történelem-orosz szakos tanárként végzett.
Angol nyelvből ugyanitt, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán vizsgázott.
Mártélyon, az általános iskolában, majd 1987-től nyugdíjba vonulásáig a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanított.
 
Kötetei:
 
Ti vagytok többen. Versek. 2003.
Vágom az ágat. Megzenésített versek. Hangkazetta.
Green Grass Grew: angol-amerikai népdalok (Artus duó)
Amit innen látok. Versek, szatírák, 2014
Rendszeresen közlik műveit antológiákban, folyóiratokban.
 
Elismerések:
 
Hódmezővásárhely  Közművelődéséért díj
Irodalmi Műhely Csongrád - arany oklevél, 2001
Nemzetközi gyermekvers pályázat I., 2005.
 
 

Dani Imre
 

Páratlanul


Egy magára hagyott zokni megrázó históriája -
 
Élőhang:
 
Nincs szebb példája
a nézetnek,
mely teret enged oly
végzetnek,
hogy legyen mindenkinek
párja,
s ha nincs, sorsa
rátukmálja.
Van, aki társát hosszan
keresi,
mint farkas a nyulat a
mezőn kilesi,
megint máshálóba csalja
szerelmét
fölfalja – csitítván
gerjedelmét.
De akit nem tör meg
addig a frász,
utoléri a fondorlatos
nász,
melynek célja a populáció
növelő
kopuláció.
E törvény erős példát
teremt,
kivétel nem lehet sem
szatír, sem szent.
Ez etika addig
hízhat,
míg senki semmiben
nem bízhat,
s nemcsak élők bírnak
vágyakkal,
ugyanez megesik a
tárgyakkal.
Lám nem jár egyedül
a zokni,
ugye, hogy nem tudnánk
megszokni?
merthogy lábak
lakják
sokféle alakját,
mérete is számos,
de leginkább:
Páros.
Kifelejtő kifejtő:
Hol szembe feszülnek a
gyártósorok,
sok mogorva munkás
gyomra korog.
a repülő por szemet
mar,
s a hús szellő szemetet
kavar,
ott fuszeklik gyűlnek
rakásra,
megvételre, vagy
eladásra.
Mily hatalmas vagy,
te Gyár!
emelkedsz mint a
fogyasztói ár,
óriás raktár – bendőidben
a rend őr itt benn.
Hősünk, a
mesebeli
csíkos
lábbeli
ide érkezett
módjával
lelkesedő
párjával.
Egymásra simítva,
akár a keszegek,
szemmeresztve
feszengtek.
míg értük nem jött
a targonca,
s lakhelyük lett egy
bolt polca.
Itt érezték meg
igazán,
amit sorsuk nekik
szán.
Azonos szinten és
helyen
van küldetésük két
lábfejen.
Mily szerencsés is
az a pár,
mely mindig egy
fiókban hál!
Gazdája kíméli ,
simogatja,
mossa, szárítja,
pároztatja,
óvja nehogy
hozzáférjen
valami szingli,
- visszaéljen…
Csupasz testét csipesz
csatja
horgon lógó dróton
tartja.
s ez a szárítókötél
igen eltökélt!
Így élt párosunk
önfeledten,
lábszaggal megbékélve
egy fedetlen
lavórban gyakorta
áztatva,
szemcsés mosóporoktól
áthatva.
De jártak a földi
órák,
s fonalukat fonták
a Moirák.
Eljött a végzetes
teregetés,
egy forgószél – majd a
bús keresés.
Aki elveszett, az volt a
Párja
- végzete: hogy a kutya
megtalálja.
Egyedül lépni
tilos!
Így tanítja minden
papiros,
így tartják ezt a
zoknik,
s a törvény, ki föléjük
tolakszik.
Eszerint járt el kis
özvegyünk.
ki a bánattal sokáig
nem vegyült.
Nem ivott mérget, nem
fogott kést,
de föladta az alábbi
hirdetést:
Keresi élete párját

   imádja ha várják –

fiatalos zokni
(kezd kicsit kopni)
valakivel járna,
jelszó: Made in China
Nos, jelentkező akadt
még bőven,
de a jelentősek száma
csak csökkent.
Volt köztük csinos, de
csúnya, sőt rusnya
szeme – szaladó öreg
harisnya.
Végül hősünk nem
talált párra,
talán túl hosszú volt
az udvarlók …szára.
Ám a gazda is
figyelt,
s a rendre
felügyelt.
Beajánlott neki egy
kockást,
ki vonzódott hozzá
szemlátomást.
De ő csíkosként
sem táncot
nem ígért neki,
sem románcot.
Majd jött egy
titokzokni,
akkor kezdett el

   nyafogni,

végül egy gyapjú,

   külsőleg

rendben, kár hogy
meleg.
Itt már látszott, hogy
nincs kiút.
ki ócska volt inkább,
mint rút.
Zoknink, elvesztve türelmét
megtagadta nemét,
   – megtartva küllemét,
a fiókból kiszállt,
semlegessé vált, s
olajos rongynak állt…
Utózörej:
Mi emberek, kik
míg birtokolunk,
addig nem
okulunk,
s ha okokat
nevezünk
másokon jár
eszünk.
Vágyainkkal hogyan
tudnánk megküzdeni,
ha tárgyainkkal sem
tudunk mit kezdeni…

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies).

You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok