A hónap verse – Gömöri István: Gyászhelyen élek

2019. október

Borsos Józsefné: Portré Gömöri István költőről

(1967. szénrajz)

Gömöri István

GYÁSZHELYEN ÉLEK

Gyászhelyen élek

Mohácsoktól sebhelyes arcán hazámnak

zuhogó tatár és lombard vérrel

engedetlen gyermeke anyámnak

– apámat eltemettem

vesztenivalóm nincs már

szívébe mártom a végtelennek

védekezésre szánt bicskám

Albérletben élek a földön

ideiglenesen

hogy föl tudjam emelni arcom

naponta földre kell esnem

Gömöri István Pusztaszeren született 1945. május 7-én.

A középiskola idején bontakozott ki határozott költői tehetsége.

A hatvanas évek kezdetén a hazafias töltetű verseire az akkori hatalom is fölfigyelt, megfigyelt személy lett, verseit sehol nem publikálhatta.

1964 nyarán letartóztatták.

1990-ben alapította meg barátaival Hódmezővásárhelyen az Irodalmi Kávéházat.

Halála előtti évben (2008) jelent meg A Tiszán át című verseskötete, melynek bemutatóján Simon Ferenc irodalomtörténész, mestertanár volt a méltatója.