Hanna Mela kiállítása Csongrádon

Hanna Mela: Önarckép

HANNA MELA HALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA

ALKALMÁBÓL A CSONGRÁDI VÁROSI GALÉRIÁBAN RENDEZETT KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁRA

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégek, Barátaim!



Bevallom, hogy kissé szorongva veszem át a szót, hiszen olyan városban kerül sor Hanna Mela bemutatására, oeuvrenek vázlatos felvillantására, ahol a művésznő nevét csak néhányan, és feltehetően csak azok ismerik, akik a „felhőben” szokták követni a fővárosi galériák és aukciós házak árveréseit.
Hanna Mela 1973. április 10-én bekövetkezett elhunyta után csupán Csongrád megyében, Hódmezővásárhelyen (2005) és Szegeden (2006) volt emlékkiállítása (2). A budapesti aukciós házakban pedig ritkán bukkan fel egy-egy Hanna Mela kép.
 Jelen kiállításnak kettős a célja: bemutatni, megemlékezni az ötven évvel ezelőtt eltávozott művésznőről, valamint megpróbálni művészetét a csongrádi művészetbarátok elé tárni.
Hanna Melánia Franciska, művésznevén Hanna Mela, Aradon, 1892. szeptember 3-án jött a világra Hanna Gusztáv és ruhaszalon-tulajdonos Heppner Mária gyermekeként (3). Itt szeretném megjegyezni, hogy Hanna Mela unokaöccsének fia a világhírű animátor és rendező William Hanna, aki Joseph Barberával hét Oscar-díjat nyert el. Ki ne ismerné a Tom és Jerryt, Foxi Maxit, Laci Macit, valamint a Frédi és Bénit. (4) .
Az aradi Hanna család a 20. század elején települ át a fővárosba, ahol Melánia/Mela az 1910-es évek elején Kürthy Sándor zeneiskoláját látogatta, majd 1918 és 1921 között az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolát, 1923 és 1929 között az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként abszolválta (5).
 Hanna Mela két évvel később kerül Rudnay Gyula mester tanítványai közé, mint a Tiszatáj akvarell festőjeként számontartott csongrádi Piroska János (6).
Elhagyva a rövid curriculum vitae-t, vessük tekintetünket a falakon függő 59 alkotásra!
Az 1910-es évek terméke a garçonne frizurás Önarckép, a dús szakállú Öregapám szénrajza, és testvérének katonaruhás ceruzarajza, a Tibor mint katona. Testvérére, Hanna Tiborra, aki a családi tradíciót folytató ruhatervező és francia-német  szalontulajdonos volt, mindig számíthatott. Testvére volt az, aki a Farkasréti temetőben  megadta neki a végtisztességet 1973-ban (7). (Különböző forrásokban tévesen 1972 szerepel!)
Tematikai okokból az emlékkiállításon látható még Medgyessy Ferenc Hanna Melát zongorázás közben ábrázoló, Zongorázó hölgy grafikája is, amely feltehetően a budapesti Százados úti  művésztelepen készült az 1930-as évek elején.
A művésznő élete itt-ott a misztikum homályába vész, hiszen a nárcisztikus viselkedés, az önmutogatás távol állt tőle. Igazi introspektív személyiség. Tisztességes, problémás önbizalmú, őszinte és jóindulatú volt, aki igazán a képein keresztül tárult fel azok előtt, akik személyesen nem ismerhették meg.
No, de térjünk vissza a kiállításon látható további képekre!
Az 1921-es dátummal ellátott, feltehetően a tabáni Ambrus utcában készült akvarelljének, a Tabán, Zöldkapus ház kerékvetővel színkavalkádja egyetlen jelzővel illetve: zseniális.
Az 1922-es esztendő ‒ ismereteim szerint ‒ interstudium, amely időszakot a művésznő a Budai vár historikus, romantikus udvarainak a megörökítésével tölti ki. A kiállításon látható öt ceruzarajza a vár középkori házainak udvarait a 2. világháború előtti állapotában mutatja be. Évszázadok levegőjét árasztó csendes udvarok sötét kapualjai, gázlámpái, lépcsőfeljárói, falikútjai, szemes tetőablakai jelennek meg stúdiumain.

Az 1927/28-as tanévben Baranski E. László évfolyama (25 tanítványa) Óbudán, és a lebontásra ítélt Tabánban folytat gyakorlatot (8). Hanna Mela közel 15 tabáni szénrajzáról, és egy rézkarcáról van tudomásom. Ezek közül a kiállításon öt szénrajz, és egy rézkarc látható. Képei álomszerűek, vizionáltak, szürrealisztikusak; néha opakok, és azokat puha clair-obscur, redukált árnyék és felfokozott levegőperspektíva jellemzi.
 
 A tabáni szénrajzok mellett egy bordás papírra nyomott, korábban már említett 12,5x10 cm-es rézkarca is szerepel a kiállításon. Ennek, az általam ismert egyetlen rékarcának címe: Kőműves utca.

1929 novemberében nyílik meg első önálló kiállítása Vásárhelyen.
A Vásárhelyi Reggeli Újság (1929. nov. 14. 3.o.) beharangozó cikkének írója a karikatúrák, csendéletek, helyzetképek mellett kiemeli, legklasszikusabbnak titulálja Hanna Mela portréit.

Jelen kiállításon mintegy 10 portré látható. Köztük megtaláljuk Barcsay Jenő rajztanár portréját is, aki továbbképzős hallgatóként ismerkedik meg a festészeti szakágas Hanna Melával (1925/26 tanév?).

Hanna Mela népélethez kapcsolódó 14 fekete-fehér és színes alkotása is főleg mártélyi ihletettségű. Mártéllyal való kapcsolata 1926-os keletű. Ebben az évben főiskolai hallgatóként vesz részt a Rudnay Gyula és Endre Béla vezette Vásárhelyi és Mártélyi művésztelepen. Itt ismerkedik meg Vekerdy Ilona óvónővel, és itt köt vele életre szóló barátságot. Az 1930-as és 1940-es években a mártélyi óvoda és a település amatőr színházi előadásaihoz plakátokat, díszleteket és jelmezeket készít. Sőt, ha kellett, akkor harmóniumon és nagybőgőn is közreműködött (9).
 Változatos technikájú grafikáin, festményein egykori mártélyi utcák és régi tanyái elevenednek meg.
A mártélyi blokk legfeltűnőbb képe: Aratás után/Mulatság az olvasókörben címet viseli.  A kép nézője madártávlatból láthatja a csendőrök által moderált mulatozók csoportjainak kavalkádját. A képen megfestett épületen nagybetűvel olvasható OLVAƧÓKÖR s betűje tükörkép. Erről Móra Ferenc Kincskereső kis ködmön 1918-ban megjelent írásának sorai, a jégvirágba rajzolt KINCƧ szó jut az eszünkbe.
A művésznő több képén is megjelennek mártélyi modelljei: Örzse és Kati néni. A kiállítás keretein belül olajképen és grafikán is találkozhatunk Kati nénivel.
Egy keretbe foglalt Kati néni és „Kati bácsi” portréja kapcsán felmerül a családi hierarchia, dominancia, manipuláció problematikája, és egy kérdés is: Vajon mért nem sikerült „Kati bácsi”-nak férfivá válnia?

A Csírkekofák szénrajzán csirkét mustráló, értékelő kereskedő nők láthatók.

A Táncoló pár (1935) a vonalak, a szürke tónusok és a tánc apoteózisa. A népviseletbe öltözött, és térben lebegő leány és legény alakját viszonylag vastag kontúr emeli ki. A tánc intenzitását az örvénylő szalagok és a repülő copf, szoknya, tölcsér-ujj érzékelteti. A ruhák díszítésének motívumain a szem hosszasan tud legelészni.

A földműves munka által megfáradt emberek világából Hanna Mela igazi fregoli művészként ‒ Rokokó pár leskelődővel, Gigerli, Esernyős barokk hölgy, Primadonna, Tükör előtt képeivel közel negyed évezredre egy másik, szebbnek látszó világba repít vissza bennünket. A Primadonna színes ceruzarajzán Vekerdy Ilona barátnőjének karikatúrája látható. Ezen kívül Ila nénit egy szép akvarellen is megörökíti.  

Az 1927-es évszám elrejtve fedezhető fel a 41,5x30 cm-es „Rokokó pár leskelődővel” temperáján. A festményt festett arany rokokó keret szegélyezi, a keret koronás csúcsa alatt pedig a művésznő HM monogramja látható (A kép nem szignózott!). Az alakok feletti kék mezőben aranyozott stilizált korona, alatta 1927-es évszám, felette ábécé betűk sorakoznak A→U! Az enyelgő rokokó pár ruházatát arabeszk motívumok mintázzák. A kép egyensúlyát a fiatallal tükörképszerű pozícióban látható gavallérbotos leskelődő idős úr biztosítja.

A Sólyomvadászat/Vadászat és a Keresztút/ Golgotára vezető út a quattrocentoba varázsol bennünket, és többek között a Pádua Scrovegni-kápolnában található Giotto di Bondone reneszánsz freskóját juttatja az eszünkbe (1305).

A Csodakerék és a Kincskeresők (1921) infernálisnak titulálható tollrajzai pedig H. Bosch (1450? ‒1516), J. Wellens de Cock (1480‒1527), J. Mandijn (c.1500‒c. 1560) és G.-A. Rochegrosse (1859‒1938) tentaciont, apokalipszist ábrázoló műveit idézik fel bennünk. E két iparművészeti főiskolás korában készült tusrajz ‒ eddigi ismereteim alapján ‒ a grafikai ábrázolás Csomolungmája. A Csodakerék a sors, a fátum szerepét, a predesztinációt szimbolizálja.  A Kincskeresők nemcsak a természettel, hanem egymással is harcban állnak ‒ Homo homini lupu est.
 Párizsi tartózkodására – eddigi ismereteim szerint ‒ két alkotása utal. Az egyik a Tere-fere (10) címet viselő tollrajz, a másik a kiállításon látható Szajna felől a Pantheon irányába futó Rue du Haut-Pavè utcáról készült ceruzarajza (11).
Az Antik színpad/Antico paleoscenico (12) temperájával Hanna Mela, a Nemzeti Szalonban történő bemutatását követően, 1932-ben részt vett a Velencei Biennálén. A kép középpontjában, a reneszánsz theátrum színpadán éppen egy izgalmas vérre menő csörte folyik. A jelenetet a földszinten és a páholyokban spanyolgalléros urak és mellbimbóig dekoltált ruhakölteményű hölgyek követik. A kép egyértelműen historikus paródia.

A Vásárhelyi Népújság (1942. május 2. 2. o.) írja: „A MÁRTÉLYI Tiszapart évről évre visszatérő rajongójának: Hanna Melának képkiállítása pünkösdkor nyílik meg a fővárosban. A falakat díszítő alkotásokról egy-egy darab Vásárhely beszél a gyönyörködőkhöz."  Eddigi ismereteim szerint ez az utolsó fővárosi kiállítása. A következőre, élete utolsó vernisszázsára 1965-ben, 23 év múlva Hódmezővásárhelyen kerül sor a művésznő jelenlétében.
 
A háborút megelőző években Múzsát vált. Írogat is.

Úgy vélem, hogy az 1943-es datálású „Téli vásár” az utolsó jelentős alkotása. Tél ‒ elmúlás ‒ búcsú. Kinek nem jut eszébe Ady néhány sora:
"Most tél van s szegény mag-magam
Megnémítva és behavazva
Rendeltetés hitével
Őrzöm meg tavaszra,
Igazimnak sarjadásáig."

vagy Gauguinnek  1903-ban, Hiva-Oà-n emlékezetből festett „Bretagnei falu télen” című képe.

1945 januárjában bombatámadás éri műtermét. A kataklizma derékba töri karrierjét, vegetálásra kényszerül (13).
Csodakerék, Kincskeresők, Antik színpad képeit mindvégig megőrizte, nem adott rajtuk túl. Ezek a szimbolikus képek megkérdezik tőlünk: Ismeritek, magatokévá tettétek Pál apostol korintusiakhoz írt levelének 13. fejezetét?  

 Az 1950-es évek végétől Vásárhelyen él, és a Vekerdy-család szeretetét élvezi.
Ebből az időszakból 15 darab pirosnapos (új év, húsvét, karácsony, valamint névnap) és kártyacsatákra emlékeztető, kartonra temperával és tussal készült képeslapjai ismertek, amelyeket a baráti Domokos Lajos családjának készített (14).
Arany János „Őszikék”-je analógiájára beszélhetünk Hanna Mela „Pirosnapok”-járól. Jelen kiállításon 8 állatszereplős kép látható (BUÉK kígyóval 1969; Táncoló nyúlpár; Táncoló, zongorázó, pikulázó malacok; Malaclakodalom; Vadászó nyúl; Disznóosztály; Nyúlportré készül piros tojással 1958; Isten éltessen Piroska/Piroska és a farkas) Ezek a karikatúrák zömében önálló tematikájúak, nem pedig a nagy mesélők (Aiszóposz, Phaedrus, La Fontaine, Krilov, Grimm, Andersen, Benedek stb.) mesealakjai ihlették. Képei egy kivétellel nem horrorisztikusak, hanem furfangosak és vidámak. Például a Grimm fivérek Piroskája és farkasa nem a megszokott világításban jelenik meg. A meglepődő Piroskát névnapján virágcsokorral, levett virágdíszes kalappal köszönti az „ünneplőbe” öltözött farkas.  A farkas elnyeri sajnálatunkat, hiszen szegény, mert kinőtt zakójának az ujja a könyökén szakadt.
Biztos vagyok benne, hogy ha Hanna Mela kapott volna illusztrátori munkát, akkor a könyvet bújó gyerekek úgy emlékeznének képeire, mint én Vida Mária: Paszuly Pista (L. Fittler Vilma), Róna Emmy: János Vitéz (Petőfi Sándor) és Szecskó Tamás: A Domokosok (Jókai Mór) illusztrációira.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégek, Barátaim!

Hiszem, hogy a kiállítás megtekintése után úgy döntenek, hogy nem hiába mutattak érdeklődést a művésznő ‒ történelmi események miatt ‒ csupán negyed évszáznyira ívelő pályája iránt.
Remélem, hogy felhívják barátaiknak, ismerőseiknek figyelmét Hanna Mela kései, évfordulós bemutatkozására.  
Végül, de nem utolsósorban hálás szívvel szeretnék köszönetet mondani dr. Vekerdy Márta doktornőnek. Ő az, aki kiállított képek közel 1/3-át kölcsönözte, és a kiállítás ügyében sikeresen interveniált a Városi Galériánál. Nélküle nem valósult volna meg a legnagyobb képanyagot felsorakoztató Hanna Mela emlékkiállítás (15).
Köszönöm Csongrád!
Ezennel Hanna Mela 5. egyéni kiállítását megnyitom.

Dr. Domokos Tamás

Jegyzetek

1. Dr. Domokos Tamás vernisszázsa 2023. június 9-én, a Csongrádi Művelődési Központ és Városi Galériában hangzott el. Jelen írás a megnyitó rövidített jegyzetelt változata. A megnyitó teljes, jegyzetekkel, reprodukciókkal, mellékletekkel, kiállítási képjegyzékkel ellátott változata a …
2.HANNA MELA tiszteletbeli családtag. in: Vekerdy Zsuzsanna: A Vekerdy Család. Szegedi Grafika Bt., 173‒174. o. (2009)
         205/1973 szentesi halotti anyakönyvi kivonat (Ex litteris Nagy Veronika)
Vekerdi László: Töredék Hanna Meláról és művészetéről 2005 júliusi kiállítása alkalmából a Tornyai János Múzeumban Hódmezővásárhelyen ‒ Tiszatáj, 2006. évi máj. 39. o.
Hanna Mela képei a Somogyiban. ‒ Délmagyarország, 2006. márc. 3. 7. o. https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_2006_03/?pg=42
Mártélyi Kaláris 3. évf. 20.sz. (2006.márc.) https://epa.oszk.hu/02500/02558/00019/pdf/
3. Bp. VIII. ker. Házasságkötési akv. 185. o. 553 folyószám.
4. https:///www.szenti:com>hanna
5. „Növendékhangverseny. Kürthy Sándor zeneiskolájának a növendékei sikerült hangversenyen számoltak be tudásukról. Különösen Brenndörfer Jánosné, Grünwald István, Csillag Rózsi, Löwy Ilonka, Petrik Etel és Vinczi Károlyné tűntek ki közülök, de a többiek is rászolgáltak a közönség tapsaira.” ‒ Az Újság, 1916. jún. 28. 11.o.
Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 57. évf. 1914.04.26./17.sz. 269. o.
Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Évkönyve 1880‒1930. Az Intézet ötvenéves fennállása alkalmából. (Szerk. Helbing Ferenc E. I. Igazgató) Vinczi Károlyné grafikus 1918‒21., 90. oldal.
Vinczi Károlyné, majd dr. Vinczi Károlyné és Mattióni Eszter osztálytársak (Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1923‒1924, 1924-1925, 1925‒1926, 1926‒1927, 1927‒1928,1928‒1929 tanévről).
6. https://hu.wikipedia.org/wiki/Piroska_J%C3%A1nos
7. Ex verbis Szabóné Németh Zsuzsa
8. Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola Évkönyve az 1927‒1928 tanévről. II. Tanulmányi ügyek, 10. o.
9. Domokos Tamás: Mártélyi emlékek a martonvásári Óvodamúzeumban. A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve, 22: 291‒302. o. (2019)
Nagysikerű műsoros est Mártélyon. ‒ Vásárhelyi Független Újság, 1946. febr.14. 3.o.
Őszi este a faluban… ‒ székelyek Mártélyon ‒ Vásárhelyi Reggeli Újság, 1946. okt. 30. 2. o.
10. Az 1965-ös Tornyai János múzeumban rendezett retrospektív kiállításán szereplő Tere-fere (tollrajz, 20x25) eddigi ismereteim szerint a másik Párizsban készült alkotása.
11. A grafika beállítása Charles Maville 1860-as években készített fotójával mutat hasonlóságot.
12. Ez a sokalakos alkotás az 1965-ös Tornyai János múzeumban rendezett retrospektiv kiállításán Shakespeare-színpad címen szerepelt. A kép hátulján golyóstollas írással 43-as számot követően olvasható: Shakespeare-színpad.
13. Dömötör János: Hanna Mela kiállítása. ‒ CsmH,1965. szept. 5.  4.o.
14. Domokos Tamás: Vásárhelyi emlékképeim Hanna Meláról. ─ Vásárhelyi Látóhatár, 9: 24─25. (2012)
15. Hanna Mela gyűjteményes kiállításai: 1929. Hódmezővásárhely ‒ ?, 1965. Hódmezővásárhely ‒ 49 kép, 2005. Hódmezővásárhely ‒ 54 kép, 2006. Szeged ‒ 9?, 2023. Csongrád ‒ 59 kép [Domokos Tamás: Adatok Hanna Mela (1892‒1973) életrajzának és utóéletének kronológiájához. ‒ Kézirat,1‒40. o. (2013)]