
Ábrahám Bence hegedűművész
"Minden zene célja (...), hogy Isten dicsőségét zengje,
és kikapcsolódást nyújtson a lélek számára"
(J. S. Bach)
A zene metamorfózisa
Interjú Ábrahám Bence hegedűművésszel
Ábrahám Bence hegedűművész
a Flandria Szimfonikus Zenekar első hegedűse
Fotó: Kovács Gábor
A magyar kultúra külföldön élő aktív szereplőinek országimázsépítő szerepe minden korban fontos tényező, így napjainkban is.
A kiskunhalasi születésű, de vásárhelyi gyökerekkel rendelkező Ábrahám Bence hegedűművész a zene által vesz részt ebben a misszióban.
Tagja a 2016-ban Brüsszelben alapított Magyar Művészeti Szalonnak, mely a Belgiumban élő közel ötven magyar származású, magyar kulturális értékeket közvetítő művész szellemi platformja. A szervezet a művészek kapcsolatainak koordinálásában játszik szerepet Magyarország és Belgium kulturális életének résztvevőivel.
*
A Belgiumban élő Ábrahám Bence hegedűművész, a Flandriai Szimfónikus Zenekar első hegedűse. Belgiumon, Svájcon, Hollandián, Franciaországon kívül rendszeresen koncertezik Magyarországon is, ahol eddig több jótékony célú hangversenyt adott. 2023-ban Hódmezővásárhelyen is fellépett, ahol Bach zenéjével ajándékozta meg a zene rajongóit.
Alapfokú tanulmányait Kiskunhalason végezte. Innen Szegedre, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolába került, ahol kibontakozott a zene iránti elkötelezettsége. Felsőfokú zenei tanulmányait a Zenekonzervatóriumban végezte.
Adódik a kérdés. Milyen út vezetett a Brüsszeli Királyi Konzervatóriumba, s azon át napjaink zenéjéhez?
2000 és 2003 között Svájcban volt szerencsém mesterkurzusokon részt venni – Morges városában –, ahol a kurzusvezető professzortól, Sebestyén Katalintól vehettem hegedűórákat. Miután befejeztem szegedi tanulmányaimat, meghívott a brüsszeli osztályába, hogy ily módon folytathassuk közös munkánkat. Itt sokféle hatás ért, kitűnő muzsikusokkal tanulhattam, dolgozhattam együtt, így tágult zenei látóköröm is.
Lassan megértettem, hogy ha odaadóan, kitartóan, szeretettel és akarattal foglalkozunk egy zeneművel, vagy AKÁRMI MÁSSAL, az idővel megmutatja a szépségét, feltárja titkait.
A környezet ennyire meghatározó szerepet játszik egy egyéniség fejlődésében?
A környezet meghatározó, ehhez kétség nem férhet! Különösen egy fiatal, még kiforratlan személyiség esetében. Minden, ami körülvesz bennünket, példa és inspiráció. Ezért is bír akkora jelentőséggel az alapfokú oktatás, ahol magvát hintik annak, mit tartunk később helyesnek vagy helytelennek, mire leszünk nyitottak és mit utasítunk el. Véleményem szerint a pedagógus részéről ezen a szinten kell a legnagyobb tudás és a legmélyebb elhivatottság, mert az alapok sorsokat határoznak meg.
Szeptemberben Kiskunhalason lépett fel, ahol Bartók Béla műveit, a "Szólószonátát hegedűre", valamint a "44 Hegedűduó"-t adta elő Farkas Béla hegedűművész kamara partnerével.
Bartók művei különös odafigyelést igényelnek. Mit jelentenek Önnek ezek a művek és előadásuk?
Bartók Béla zenéje sokrétű, hihetetlenül gazdag! Azt hiszem, a saját világunkat tárja fel önmagunk számára úgy, ahogy eddig – talán – nem tapasztaltuk. Nagy költőink is így tanítanak minket...
Soha meg nem alkuvó művészetében a legnagyobb rend és letisztultság mellé a legféktelenebb szenvedély és tűz társul.
Amikor először halljuk, az erejét érezzük leginkább, jelentése azonban fokozatosan tudatosul, ahogy összeérik az ember lelkével: ténylegesen azt értjük meg belőle, amit már magunk is megéltünk.
Hogy mit jelent számomra ez a zene? Egy út kezdetét. Előadása: metamorfózis!
Mi alakul át az előadóban?
Hatalmas élmény, mikor egy mű tanulása közben az ember lassan megérti, amivel foglalkozik, és meg tudja fogalmazni önmagának, annak üzenetét. Az első olvasástól idáig eljutni már valódi átalakulás, de a metamorfózis akkor következik be, mikor a színpadon állva a hallgatókkal együtt hat ránk a muzsika szelleme.
Minden kivételes zenemű lassan, de biztosan átjárja, hatása alá keríti a hallgató lelkét, csakúgy mint egy színdarab vagy a mozgókép a nézőkét.
Természetesen, ehhez számos nehézséget kell leküzdenie az előadónak: teljesen felül kell emelkednie minden technikai nehézségen és kezelnie kell a lámpaláz rémét, mikor a memória, a kezek koordinációja és az időérzet is teljesen máshogy működik, mint megszokott körülmények között.
Egy képzett muzsikus is lehet lámpalázas?
Azt hiszem, hogy ezt a jelenséget nem lehet kiküszöbölni, de gyakorlattal és tapasztalattal kezelni lehet.
Ezek után, beszélne a művekről?
Bartók, Szólószonátáját 1944-ben komponálta Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész felkérésére. Ekkor a mester már az Egyesült Államokban élt, ahová a második világháborús eszmék és az ezekből származó borzalmak elleni tiltakozásképpen emigrált.
Bécsi kiadójánál felmondott, elvágva magát minden anyagi bevételétől. Önmagára mért száműzetésében állandó létbizonytalanságban tengődött, s csakhamar halálos beteg lett.
Ebben az állapotában próbálták segíteni amerikai kollégái oly módon, hogy műveket rendeltek tőle. Bartók életének ezen utolsó szakaszában keletkezett a Concerto zenekarra, a Szólószonáta hegedűre, a 17 ütem híján elkészült III. Zongoraverseny, melyet feleségének írt, és a Brácsaverseny, aminek már csak a vázlatát vethette papírra.
A Szólószonáta Bartók Béla utolsó befejezett műve, melyben szembesülünk az elmúlással és nyomon követhetjük a haldokló lelkiállapotait, egészen az elfogadásig.
A 44 Hegedűduót Ernst Stein német hegedűtanár megrendelésére írta 1931-ben. Hegedűiskolának szánta.
Ebben a ciklusban minden kis darabnak – habár jobbára nem hosszabbak egy-két percnél – története van, mind képeket tárnak elénk. Ezeket a kis meséket a hallgató fantáziája kelti életre, miközben megismerkedhetünk Bartók zeneszerzői géniuszával, élvezhetjük humorát, gondolkodásra sarkall minket.
2023 nyarán Hódmezővásárhelyen találkozhatunk Önnel, amikor J. S. Bach műveiből ad elő.
Milyen üzenete van Bach zenéjének – illetve Önnek, a hegedűművésznek, aki előadja azt?
A mester szólóhegedűre írott műveiből szeretnék előadni a hódmezővásárhelyi zeneszeretőknek.
Bach hittel vallotta: a zenének Isten dicsőségét és a lélek felüdülést kell szolgálnia!
Ehhez hű is maradt.
1724 júliusában írta 3 szonátáját és 3 partitáját, miután első felesége sajnálatos módon elhunyt. Ez a ciklus a gyásztól, sötétségtől a fényig, a megvigasztalódásig vezeti a hallgatót.
Benák Katalin
Magyarországi koncertje legközelebb: Hódmezővásárhely, 2025. július 5. szombaton este 18.45 órakor a Belvárosi Szentháromság Templomban