.

Tőtős Norbert a Partium kutatója

A Partium történelmi múltja

Beszélgetés Tőtős Norbert helyismereti kutatóval

 

 

Tőtős Norbert helyismereti kutató

Forrás: Tőtős archívum

Névjegy:

  • Tőtős Norbert 1990-ben született Margittán.
  • Érettségi után a Nagyváradi Egyetem politológia szakos hallgatója, közben elvégzi az Ady sajtókollégium sajtótanfolyamát.
  • 2009 és 2011 között a Reggeli Újság munkatársa, majd a berettyóújfalui Berettyóhír szerkesztő-riportere.
  • 2012-től Cseke Attila parlamenti irodájának kabinetfőnöke.
  • Szentjobbi kapcsolata a Bihar megyei cserkészmozgalomhoz köthető, majd itt találja meg élete párját Ágotát, akivel 2017-ben kötnek házasságot, egy fiúgyermek boldog szülei.
  • 2018-tól a margittai dr. Pop Mircea Városi Kórház munkatársa.
  • Könyvei:
  • Margitta – Egy város egykor és ma. 2011.
  • Itt ringott bölcsője – Margitta hírneves szülöttei. 2015.

Tőtős Norbert helyismereti kutatóval a Szentjobb történetét feltáró monográfiájáról beszélgettünk dr. Fraknói Vilmos (1843. február 24. – 1924. november 20.) Nagyváradi kanonok (1878-tól), szekszárdi címzetes apát (1879-től), arbei választott püspök (1889-től), krasznai főesperes (1898-tól), szentjobbi javadalmas apát (1900-tól) halálának századik évfordulója alkalmából.

 

A Partium történelmi múltjáról és jelenéről mit mondhatunk el?  Erdélyről és Partiumról mit kell feltétlenül tudnunk?

- Mindenekelőtt két dolgot tisztázni kell. Először azt, hogy ezek a területek sajnos nem önálló egységek, mindössze történelmi múltjuk, földrajzi helyzetük, esetleg hagyományaik vagy kultúrájuk alapján lehet őket elkülöníteni. Jogilag sajnos nem. Másodszor azt, hogy Erdély és Partium két különböző terület, ezt nagyon sokan összetévesztik, nem rosszallóan mondom, de főleg az anyaországiak. Ha mondjuk egy anyaországi átutazik Nagyváradra, akkor azt mondja ,,voltam Erdélyben” pedig az még nem Erdély. Nem feltétlen a tudatlanság eredménye ez, csak a köztudatban így maradt meg, hogy ugye Erdélyt Romániához csatolták, ezért Erdély a határon kezdődik.

Erdély a Király-hágó hegységtől kezdődik és egészen a Székelyföldig tart. Ide tartozik Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék. Ezen belül ugye kölün ki kell emelni a Hargita, Kovászna és Maros megye alkotta Székelyföldet.

Partium az országhatártól egészen a Király-hágóig terjedő terület, mely magába foglalja Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyéket. Azt is meg kell említenünk, hogy Temes és Krassó-Szörény megyék a Bánság részét képezik. Jelenleg a Székelyföldet leszámítva Partiumban él a romániai magyarság legnagyobb része. A Partiumon belül is több tájegységet ismerünk, mint például Bihar megyében az Érmelléket, vagy a Hegyközt, esetleg a Berettyó-mentét.

 

Hogyan került kapcsolatba a helyismereti kutatással?

- Már egészen kisiskolás koromtól fogva érdekelt a múlt és a történelem. Margittán születtem és nőttem fel, sajnos ebben a városban a kommunizmus mindent elpusztított, ami a múltat jelentette. Lebontották például a Csákyak kastélyát, és a zsinagógát. Jelentős zsidó közösség élt a településen. Apám kőműves volt, és egy régi zsidó házat újított fel. Amikor a boltíves pincét javította, az egyik tégla mögött talált néhány régi pénzt. Ez nekem felért egy zsák arannyal, mai napig féltve őrzöm ezeket. Ezek után ahogy nőttem, egyre jobban érdekelt a településem és a környék múltja, és történelme. Sajnos hivatásos történész mégsem lett belőlem, de több kulturális szervezet tagjaként igyekszem mindent elkövetni a múlt megmentése érdekében, és minél részletesebben felkutatni azt, ami érdekel.

Eddig két kisebb könyvem jelent meg: Margitta, egy város egykor és ma címmel 2011-ben, ami a város épített örökségét mutatja be, míg 2015-ben Itt ringott bölcsője címmel adtam ki a város neves személyiségeit bemutató kötetet. 2015-ben hívtuk életre a Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesületet (BÉKE) mely által több helyi és határon túli tevékenységünk is volt már.

Kettő olyan eseményt említenék, amely nagyobbnak mondható. A Budapesti Kálvin-téri Református Egyház karnagya és főorgonistája több mint 40 évig Ákom Lajos zeneszerző volt, aki Margittán született. Ő alapította a ma is működő Kálvin kórust. 2017-ben, amikor emléktáblát állítottunk Margittán Ákom Lajosnak, a Kálvin kórus vendégszerepelt városunkban.

Szintén Margitta szülötte Harag György színházi rendező. A Magyar Művészeti Akadémia 2021-ben életműkiállítással tisztelgett emléke előtt, de Margitta, mint szülőváros nem szerepelt a programban, ezért felvettük a kapcsolatot az akadémiával, és sikerült a kiállítást Margittára is elhozni.

Margitta két testvértelepülése Kiskőrös és Berettyóújfalu, melyek vezetőivel évek óta testvéri, baráti viszonyt ápolunk. Jó érzés, hogy bármikor számíthatunk segítségükre.

 

Miért tartja fontosnak kutatni e részek történetét?

- Sajnos nagyon sok ember nincs tisztában azzal, hogy a saját településén milyen jelentős események történtek a múltban, milyen értékes emberek születtek vagy éltek az adott településen. Ezért kell kutatni, írni, közölni, hogy megismertessük a társadalommal a múltunkat, mert ha a múltunkat elfeledjük, a jövőnk is veszélybe kerül. Mint említettem, a kommunizmusban mindent romboltak, ami a magyar múltra emlékeztetett. Épületek, temetők, vesztek oda, s az emlékezetből kikopott az, ami magyar múlt volt.

Szentjobb:

Szent István ereklyetakaró kendőjének hiteles rajza Mária Terézia aláírásával

Forrás: https://sanctusladislaus.ro/szentjobbi-apatsag/

 

Bemutatás előtt áll az új monográfiája, mely Szentjobb történetét tárja az olvasók elé...

 

- Ez a harmadik könyvem. Terjedelmében jóval túltesz az előző kettőn, hiszen egy 600 oldalas munkát sikerült összeállítanom. A kutatás és az írás 4 évet vett igénybe.

Szentjobb egy olyan szakrális település, amelynek varázsa magával ragadja az ide látogatót. Nemcsak neve egyedülálló, hanem történelme is. Államalapító Szent István királyunk Szent Jobbját őrizték itt közel 400 évig. A történelem során az ország egyik legfontosabb egyházi központja volt. Apátsága vámszedő joggal bírt, hiteles hely volt, ami azt jelenti, hogy peres ügyekben is eljárhatott. A szentjobbi apát az egyik legelőkelőbb egyházi tisztség volt, a szentjobbi apátok közül szinte mindenkiből püspök, érsek vagy bíboros lett. Nem elvetendő az a tény sem, hogy az apátsági uradalom igen jól jövedelmezett, olyannyira, hogy amikor 1877-ben Schuster Konstantint kassai püspöknek nevezték ki, azzal a feltétellel nevezték ki szentjobbi apátnak is, hogy az apátság jövedelméből felújíttatja a súlyos állapotban lévő kassai dómot. Kassának erre nem volt pénze, Szentjobbnak igen.

Hadi szempontból is fontos település volt, hiszen többek közt Bocskai fejedelem több hadjáratát is innen indította. A szentjobbi vár a váradi után az első volt, védelmi szempontból, de a szatmári béke értelmében le kellett rombolni. Birtokolta a várat Rhédey Ferenc váradi főkapitány is, akit itt temettek el.

Kutatásaim során olyan adatokat és feljegyzéseket sikerült felkutatnom, amely eddig ismeretlen volt mind a történészek, mind a helyiek előtt. Mindmáig vita tárgya az, hogy hol állott pontosan a szentjobbi apátság. Erre vonatkozóan is találtam adatokat, reménykedünk, hogy egy jövőbeli ásatás pontot tesz az ügy végére.

Igyekeztem egy olyan könyvet megírni, amely nemcsak száraz történelmi adatokat sorol fel, hanem ugyanúgy felkelti a történész, és az egyszerű munkásember figyelmét is. A település kialakulása és az apátság történelme mellett igyekeztem nagy hangsúlyt fektetni a hagyományokra, a település jeles személyiségeinek bemutatására és az érdekességekre is. Többek közt sikerült beazonosítani 13 szentjobbi honvédot, akik a ‘48-as szabadságharcban harcoltak, eddig senki nem tudott róluk, illetve a jelenleg ismert 58 első és második vilégháborús áldozat helyett több, mint 150-et sikerült azonosítani. Ez azért is fontos a mai szentjobbi ember számára, mert szinte minden családból odaveszett valaki.

Szentjobb híres borvidék, már Szent László király is telepített szőlőműveseket ide. A szentjobbi szőlő és bortermelés is egy külön fejezet. A település közelmúltjában az egyik legfájóbb az volt, amikor az 1968-as közigazgatási törvény értelmében elvették Szentjobb önállóságát és a román többségű Berettyócsohajhoz csatolták. Ennek orvoslására 2012-ben sikerült törvényesen visszahelyezni a községközpontot Szentjobbra, ez külön történet. 

 

Szentjobb apátja dr. Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok volt. Kérem, beszélne az apátság történetéről, illetve Fraknói és a község kapcsolatáról.

- Az apátságot a legenda szerint Szent László király alapította, aki itt találta meg az elveszettnek hitt Szent Jobbot, amit Mercurius apát hozott magával Székesfehérvárról. Tény, hogy a Szent Jobbot 372 évig őrizték itt a Bencés apátok. Később a Pálos rend is birtokolja az apátságot, de nem sokáig.

Frakói Vilmos püspök

Túry Gyula festménye

Forrás: Vasárnapi Ujság, 44/22. 1897. május 30. p. 351

 

Dr. Fraknói Vilmost 1900. augusztus 12-én nevezték ki szentjobbi javadalmas apáttá. Sok elődjével ellentétben, akik csak címként viselték a titulust, ő komolyan vette kinevezését, és komoly tervekkel érkezett Szentjobbra. Sok időt töltött itt, annak ellenére, hogy hol Rómában volt, hol Budapesten. Komolyan vette apáti teendőit, és történelmi munkássága mellett nagy gondot fektetett az apátság igazgatására. 1907-ben részben saját, részben az apátság jövedelméből, 50 ezer korona értékben felépíttette a leányiskolát és apácazárdát. Ő hozott nővéreket a faluba, akik az iskolában tanítottak. Ennek évi költségeit is biztosította, amely meghaladta a 2600 koronát. Az iskola és a zárda 1912-re készült el, ebből az alkalomból gróf Zichy János akkori közoktatási és vallásügyi miniszter elismerésben részesítette és köszönetét fejezte ki Fraknói Vilmosnak.