Vásárhelyi évfordulónaptár 2023. évre

Összeállította: Kovács István

25 ÉVE

február 1-én elhunyt Kenéz Ernő operaénekes. 1952-től 1963-ig a Magyar Áll. Operaház, majd a kecskeméti Katona József Színház, két évig pedig az Áll. Déryné Színház vándortársulatának a tagja. 1971-től Bécsben él, feleségével éttermet nyitnak. 1998-ban hazatér. Emléktáblái a Szeremlei utca 11. sz. alatti ház falán (1998) és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ falán (2013).
február 4-én elhunyt Felletár Béla Pro Urbe-díjas zenetanár, helytörténész. 1956-ban tagja a Leánygimnázium forradalmi bizottságának, ezért felfüggesztik állásából, majd letartóztatják. Zenei tanulmányait azonban tovább folytatja és 1959-ben be is fejezi. 1968-tól a vásárhelyi zeneiskolában tanára. Írásai a helyi lapokban, évkönyvekben jelennek meg.
február 11-én elhunyt Szabó Iván Munkácsy- és Pro Urbe-díjas, Tornyai-plakettes szobrászművész. 1937-től rendszeresen alkot Vásárhelyen. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek. 1950 és 1981 között a Képzőművészeti Főiskola tanára. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének főtitkára. A városnak adományozza 70 plasztikáját, valamint több száz grafikáját.
március 11-én elhunyt Baló Józsefné Banga Ilona Kossuth-díjas gerontológus. A szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársaként 1934-ben részt vesz a C-vitamin kristályos előállításában. 1971-től 1989-ig a SOTE gerontológiai szaktanácsadója. Férjével fedezik fel a pancreas elastase enzimet. Az MTA Biokémiai Bizottságának elnöke.
április 5-én hunyt el Kerekes Farkas László zeneszerző. 1944 őszén irányításával indul meg Vásárhelyen zeneoktatás. A nagy klasszikus zeneszerzők műveit a partitúrák alapján színekre bontja és a képzelete alapján színkottát állít elő egy-egy zenei műből. Zenefestményein kívül 18 operát, számtalan zenekari művet komponál.
május 1-jén újraalakul a vásárhelyi Rotary Club Bicsérdy Gyula elnökletével. A civil szervezet eredetileg 1930-ban jött létre Soós István polgármester elnökletével. 1939-ig működhetett. Hivatalosan 1944-ben oszlatták fel.
május 2-án elhunyt Wiener Tiborné Bakos Margit néprajzi gyűjtő. A vásárhelyi hímzés kutatója. 45 féle mintát fedez fel. Gyűjteményével a BNV-on első díjat nyer. Megalapítja a városi háziipari szövetséget. A második világháború után Amerikába távozik. 1965-ben hazaküldi rajzmintáit.
december 6-án nyílt meg az első Vásárhelyi Kerámia Szimpózium. Eddig közel 20 országból több mint 200 keramikus dolgozott Nyaranta Vásárhelyen. A művészeknek a városban működő kerámiaüzemek biztosították a munkahelyet, a több mint negyvenféle, kiváló minőségi nyersanyagot és a legkorszerűbb technológiát.

50 ÉVE

március 11-én elhunyt Aranyossy Ágoston tanár, gyógypedagógus. A vármegyei tanfelügyelő 1947. november 3-án megbízást adott Aranyossy Ágoston állami tanítónak, hogy „Hódmezővásárhelyen gyógypedagógiai iskolát szervezzen. Ennek keretében gondoskodjék tantermekről, bútorzatról, tanszerekről és nevelőtestületről.” Az iskola a Nagy Sándor utcában nyílt meg.
március 25-én elhunyt Vásárhelyi Kun István nótaénekes, dalköltő. Országos zenei pályázatokon rangos díjakat nyer. Dalszövegeit Murgács Kálmán, Morvay Károly, Asztalos Imre és mások zenésítik meg. Máskor ő ír zenét neves írók szövegére. Saját szerzeménye ötvenre tehető. Legismertebb ismertebb dalszövege a Beterelték a ménest a karámba (zeneszerző Morvay Károly).
április 10-én elhunyt Hanna Mela festőművész. A Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, a Velencei Biennálékon és Párizsban szerepelt. Illusztrációkat, bábukat, díszleteket készít óvodások, kisiskolások számára. Unokatestvérének fia William Hanna (1910–2001), a világhírű Oscar-díjas rajzfilmkészítő. Emléktábláját 2022. október 16-án leplezték le a mártélyi Festők dombján.
április 17-én elhunyt Nagygyörgy Sándor református lelkész. 1936-tól 1959 áprilisáig a tabáni gyülekezet megválasztott lelkésze. 1947–1948-ban családjával Argentínában él, ahol missziós tevékenységet folytat. 1956-ban távollétében a Nemzeti Bizottság elnökévé választják, ezért lefokozzák helyettes lelkésszé, majd Hajdúbagosra helyezik. Fia N. Sándor fotóművész.
augusztus 16-án elhunyt Pap János gazdálkodó, nemzetgyűlési képviselő. képviselő. 1928-tól 1944-ig városi útőr. Főszerepet játszik a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének létrehozásában. 1945-től 1947-ig Vásárhely nemzetgyűlési képviselője, 1947-ben pótképviselő. Az 1947-es választás után FÉKOSZ-tisztviselőként a fővárosba költözik, de tagja marad th. bizottságnak 1950-ig.

75 ÉVE

március 9-én született Juhász Mihály polgármester. 1898-tól két évtizeden át a város polgármestere. Kiemelten fontosnak tartotta az iskolák és a közművelődési intézmények előbbre vitelét, ipari és kereskedelmi intézmények létesítését, a közegészségügy fejlesztését. 1897-ben a ref. egyház főgondnokává, majd a Szanatóriumi Egyesület és a Városi Dalárda elnökévé választották.
április 11-én elhunyt Fülöp Zsigmond vásárhelyi születésű tanár, természettudományi szakíró. A budapesti Izabella utcai és a Vas utcai felső kereskedelmi iskolában tanít. 1912 és 1919 között kiadja a Darwin című természettudományi folyóiratot. Több mint száz tudományt népszerűsítő cikket és tizennyolc könyvet ír. Több természettudományi művet fordít, köztük Darwin műveit is.
szeptember 9-én született Mészáros Antal Pro Urbe- és Jedlik Ányos-díjas vállalkozó, ügyvezető igazgató. 1967-től dolgozik a CSOMIÉP-nél. 1999-től a CSOMIÉP Betonmelior Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-ben és 2010-ben az Év Vállalkozója, az Innovációs Nagydíj kitüntetettje. 2016-ban a Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésben részesül. Cége ötszörös Magyar Termék Nagydíjas.
október 6-án elhunyt Rácz Gyula vásárhelyi születésű közgazdász, író, statisztikus. A Fővárosi Statisztikai Hivatal titkára. 1907-ben Szabó Ervinnel és Dániel Arnolddal együtt felveti a szocializálandó nagybirtokok kisbérletként való kiosztását. Szerinte a demokrácia kiépítésének legfőbb akadálya a nagybirtok, a parasztság nem tud önállóan talpra állni, zen segít a földosztás.
december 1-jén elhunyt Csáky Lajos tiszti főügyész. 1904-ben tiszti főügyésszé választják, majd helyettes polgármesterré nevezik ki. Az 1910-es években a Nagytakarék felügyelő bizottságának tagja, a Központi Takarékpénztár igazgatósági elnöke. 1929-től a th-i bizottság tagja, egyházmegyei tanácsbíró, a helyi Ügyvédszövetség és a Vöröskereszt elnöke, a helyi ref. egyház főgondnoka.

100 ÉVE

januá3 17-én született Blahó János kereskedő. 1949-ben bevonták kereskedelmi igazolványát. Ekkor kezdett a Fehér Gárda mozgalom szervezésébe a Rákosi-rendszer parasztpolitikájával elégedetlen gazdák között Orosháza és Vásárhely határában. 1950. július 17-én az ÁVH letartóztatta. Helyettesével Kovács Istvánnal együtt halálra ítélték és kivégezték. Feleségét Kistarcsára internálták.
január 24-én Gaudi Tasi János cigányprímás. 1937–1941-ig a fővárosban, majd zenekarával Vásárhelyen a Béke Szállóban lépett fel. Vezette a vásárhelyi Népi Együttest, később a Somlay Artúr Színpad zenekarát. Az 1960-as és 1970-es években játszott Szentesen, a Balatonnál, Marcaliban, Szegeden. 1978-ban szalonzenekart vezetett a Hódtava vendéglőben. Utolsó állomása a Kopáncsi csárda.
február 12-én a megváltást „szenvedők”, az igénylők és az országos Földbirtokrendező Bizottság megbízottja részvételével hivatalosan megkezdődött az ún. Nagyatádi-féle földreform vásárhelyi végrehajtása. 1.188 kat. holdat vettek igénybe, az ötezernyi igénylő közül 571 hadirokkantnak, hadiözvegynek adtak házhelyet, és egy-két hold földet.
február 23-án elhunyt Juhász Mihály polgármester. Lásd 1848. április 9.

1923 február 29-én hunyt el Nagy György ügyvéd, köztársasági politikus, Vásárhely posztumusz díszpolgára. 1910 és 1912 között Vásárhelyen ügyvéd. 1911-ben az Országos Köztársasági Párt alapító elnöke. 1918. november 16-án Károlyi Mihály híveként a parlament kupolacsarnokában ő olvassa fel a minden más államtól független „népköztársaság” kikiáltására vonatkozó javaslatot.

április 12-én született Héjja Gyula jezsuita szerzetes, egyetemi tanár. Előbb Nyugat-Európában, majd az USA-ban él. 1965-től 1968-ig a rend provinciálisa az Egyesült Államokban, a Kongregációk Világszövetségének főtitkára, majd a New York-i University Fordham teológia tanára. Érdeme a magyar jezsuita nagytalálkozók elindítása 1966-ban.1992-ben tér haza szülővárosába.
április 18-án született Farkas László fodrászmester, műkedvelő előadóművész. 1951 és 1957 között a Kultúrház művészeti előadója. 1955−1956-ban rajzot tanított az iparitanuló iskolában. Ezt a munkát a forradalomban való részvétele miatt nem folytathatta. Közel harminc évig vezette a PMK színjátszó körét. Rendezője, összeállítója sok városi kulturális előadásnak.
április 22-én született Horváth Mihály barlangkutató. Autodidakta karsztkutatóként 1958-tól vett részt barlangkutató expedíciókban. Az 1960–1970-es években Balázs Dénessel bejárja Borneót, Új-Guineát, Tunéziát, Líbiát, Egyiptomot, Szudánt és Csádot. Megfordul az USA-ban, Kanadában, és az Ontario-tó vidékén. Kétszer is megmássza az Etnát.
április 28-án hunyt el Imre Lajos irodalomtörténész, bölcseleti doktor. főgimnáziumi igazgató. 1884-ben kerül Vásárhelyre, a református főgimnáziumba, 1904-től 1917-ig az iskola igazgatója. Régi magyar irodalommal, elsősorban Heltai Gáspár munkásságával foglalkozik. Imre Sándor nyelvész, egyetemi tanár fia, Imre József orvos, egyetemi tanár testvére.
május 15-én született Kamotsay István Munkácsy-díjas szobrászművész. mesterei: Pásztor János, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Nevéhez fűződik a Bethlen Gábor Gimnázium díszkútja, az Andrássy úti Petőfi-szobor. Ő tervezi Pásztor János Korsós lány szobrának új posztamensét. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász Szakosztályának titkára.
május 25-én született Lőkös Imre agrármérnök, parasztverselő. A Parasztpárt vásárhelyi titkára. 1947–1948-ban Budapesten a Parasztpárt ifjúsági központjában dolgozik. 1956-ban a munkástanács tagja a Székkutasi Állami Gazdaságban. A megtorlás során a Szegedi Megyei Bíróság 10 hónap börtönre ítéli. Ezután pénztárosként, üzemgazdászként dolgozik.
június 18-án hunyt el Kokron József gyáros. A Teleki utcai épületet 1896-ban átépítette, majd 1900-ban a Könyves utca felé kibővítette. Termékei a Norcoc védjeggyel váltak nemzetközileg is ismertté, leghíresebb gyártmánya a svájcisapka. Palotáját a mai Rapcsák András úton 1942-ben építette fel Szathmáry János tervei szerint. Nevét utca őrzi az ipari parkban.
július 8-án született Vásárhelyen Munkácsy Károly testnevelő tanár, szobrász, Budafok-Tétény díszpolgára. 1946 óta Budafokon élt. Az Árpád- és a Bartók Béla utcai iskolákban tanított. A Budapest XXII. kerületi Testnevelő Mukaközösség vezetője. Szobrászként több hazai és külföldi kiállításon vett rész. Köztérre és köztulajdonba mintegy harmincöt alkotása került.
július 9-én született Vásárhelyen Hegyi Antal tanár, plébános egyházmegyei könyvtáros és levéltáros. 1876-tól a váci papnevelde tanára. 1882-től szentszéki jegyző, egyházmegyei könyvtáros és levéltáros. 1886-tól Csongrádon plébános, 1902-ben lelkész az Egyesült Államokban. A Csongrádi Közlöny című hetilap felelős szerkesztője és kiadója. Csongrádon utca viseli nevét.
november 10-én A szegedi Ferenc József Tudomány Egyetem Baráti Egyesülete vásárhelyi csoportja alakuló közgyűlésén megjelenik Horger Antal egyetemi tanár is. 1925. március 30-án ő közli József Attilával, hogy Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói sorában.
december 26-án született Solymár János jezsuita atya, hithirdető, cserkészvezető. 1954-től Kanadában, 1966-tól Svédországban, 1975-től ismét Kanadában él. 1958-tól a hamiltoni Szt. István egyházközség plébánosa, 1965-től Stockholmban lelkész. 1966−1967-ben a Katolikus Értesítő, 1967-ben az Új Értesítő, 1967−1968-ban az Isten Népe, 1969-ben az Életünk szerkesztője. Az emigrációban élő magyar cserkészek lelki vezetője.

1923-ban halt meg Müller Miksa építész. Előbb Lőcsén nyit irodát, majd 1905-től Szegeden telepedik le. Vásárhelyi munkái: bankpalota, Genersich-palota, görög palota, Konstantin áruház, posta, zsinagóga. Főbb művei a vásárhelyieken kívül: nagykárolyi városi színház, kőszegi rk. főgimnázium, zombori Függetlenségi Kör székháza.

125 ÉVE

február 7-én született Kiss Pál posztumusz Pro Urbe-díjas városi tűzoltóparancsnok, polgármester, nemzetgyűlési képviselő. 1927-től Vásárhely tűzoltó-főparancsnoka. 1944. október 10-én polgármesterré választották. Tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. A szovjet bevonulás után újra beindította az oktatást és a postai szolgáltatást, biztosította a kórház ellátását. Szabályozta a mezőgazdasági munkabéreket, az élelmiszer kivitelt, megnyitotta a Népbankot. Szesztilalmat rendelt el. Összeíratta a háború és a megszállás okozta károkat. Tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult az újjáépítéshez. 1947-ben nézetei miatt nem maradhatott tovább polgármester. A háború alatti zsidómentő tevékenységéért 2012-ben a Világ Népeinek Magyar Igaza posztumusz kitüntetést kapott, amelyet leánya Albert Józsefné Kiss Erzsébet vett át. Négy orvost –Goldmann Istvánt, Deutsch Bélát, Heller Istvánt, Kertész Lajost – célzatos légoltalmi orvosi kinevezéssel mentette meg a kisegítő munkaszolgálat elől.
május 24-én született Wiener Tiborné Bakos Margit néprajzi gyűjtő. Lásd még a 25 éves évfordulónál.
június 19-én felavatták a főgimnázium (ma Bethlen Gábor Református Gimnázium) új épületét, amelyet Sándy Gyula (1868–1953) tervezett szecessziós elemekkel átszőtt historizáló stílusban. Vásárhelyen az alábbi épületek fűződnek még a nevéhez: szemkórház (1898), újvárosi református templom (1899), Imre József lakóháza (ma a Tornyai János Múzeum, 1899), kaszinó (1901).
június 24-én született Vásárhelyen Gaál Sándor festőművész, tanár. 1924 és 1927 között Csongrádon, majd 1948-ig Kunszentmiklóson, a Baksay Sándor Ref. Gimnáziumban rajztanár, szakkörvezető. 1955-től 1961-ig Bács-Kiskun megyei rajzszakfelügyelő. A rajzoktatásról több cikke jelenik meg a Rajztanítás című szaklapban. Nagybátyja Borsos József építész.
július 1-jén elkészült a Nyári Színkör épülete. A Kolbenheyer Viktor által tervezett 918 nézőt befogadó téglaalapokon favázas és deszkaborításos épületet faszínháznak is nevezték. Az ünnepélyes megnyitásra július 31-én és augusztus 1-jén került sor. Tóth Ede Tolonc című színművében Jászai Mari vendégszerepelt.
július 2-án született Fári László Kossuth-díjas vegyészmérnök. 1924–1950 között a Chinoin gyógyszervegyészeti gyár kutatómérnöke, majd üzemvezető főmérnöke. 1950-től haláláig a váci Fotokémiai és Fototechnikai Kutatóintézet vezetője. 1947-től a Filmművészeti Főiskolán színes filmtechnikát tanít. Közreműködője az első magyar színes játékfilmnek, a Ludas Matyinak.
július 27-én született Koncz Antal moziigazgató. Az 1921. október 22-én a Fekete Sasban megnyílt Városi Mozgószínház vezetője. A mozi a legmodernebb Krupp-Ernemann tűz- és rezgésmentes vetítőgépekkel indult. A nyitó film a Szürke ruhás lány. 1924. november 26-án ő lett a vezetője az 1000 fős Korzó Mozinak. A mozi zenekarának karmestere Arany János (Auspitz Jenő).
október 8-án született Erdős János festő- és grafikusművész. 1932-ben kerül Vásárhelyre. Alapító tagja a Tornyai Társaságnak, 1939-től titkára. 1950 és 1960 között dekoratőr a Csongrád Megyei Dekorációs és Kirakatrendező Vállalatnál. 1928 óta vesz részt alkotásaival tárlatokon. Képeivel szerepel Zentán és Jerevánban is. fia Erdős Péter festőművész.
október 10-én született Czeglédi Nagy Ferenc növénynemesítő. 1923-ban kertészetet alapított a Bánát utcában. A budapesti országos virágkiállításon 1928-ban és 1935-ben állami aranyérmet nyert. Különösen a szegfűnemesítésben sikeres. 1940-ben Kopáncson rózsatelepet és faiskolát létesített. Az államosítás utána kertészetet tovább vezethette. 1961-ben az erfurti kertészeti virágkiállításon aranyéremmel tüntették ki a szegfűjét és rózsáit.

150 ÉVE

április 8. Szentesítést nyer a Baja, Hódmezővásárhely városok törvényhatósági joggal történő felruházásáról szóló 1873:XI. te. Az indoklásban az alábbiak olvashatók: „…Hódmezővásárhely népesség, kiterjedés, valamint földmívelés, ipar, kereskedelem és míveltség tekintetében azon színvonalon áll, melyet a jelenkor e tekintetben a törvényhatósági joggal felruházott városoktól méltán követelhet…” Május 16-án Pokomándy István polgármester rendkívüli Közgyűlésen hirdette ki, hogy Vásárhely elnyerte az önálló törvényhatósági jogot.
június 11-én született Ormos Ede újságíró, költő, író, szociográfus. 1911 és 1913 között a Magyar Köztársaság című folyóirat munkatársa. 1907-ben a fővárosba költözik, ahol a Népszava belső munkatársa, parlamenti tudósítója, majd a Pesti Hírlap szerkesztője. Az 1920-as években a Kis Újság munkatársa. A falukutató mozgalom előtt a falvak életét feltáró szociográfiai kutatásokat folytat.

175 ÉVE

március 6-án született Zsigmondy Béla gépészmérnök, kútfúró, hídépítő. Ő fúrja Vásárhely első artézi (Bakay) kútját. Vásárhelyen teret neveznek el róla, 2003. május 30-án a Dáni utca 39. számú ház falán leplezik le domborművét. Félalakos szobrát (Tóth Sándor alkotása) Szegeden a Szent István téri víztorony köré kialakított mérnökpanteonban avatják 2009-ben.
márciusa 28-án született Halmi János lelkésztanár. 1871-től Draskóczi Lajos mellett lelkész. 1873-tól a főgimnázium tanára, 1884-től a II. Ipartanoda mb. igazgatója. Egyházmegyei dékán és törvényszéki bíró. 1893-ban a Hód-Mező-Vásárhely című lap szerkesztője. 1895-ben a Szűcs és Francziszti téglagyár felét megvásárolja, ettől kezdve a cég neve Francziszti és Halmi Téglagyár.
március 31-én a város területén megszűnt a robot.
szeptember 8-án született Hegyi Antal plébános. Lásd 1923. július 9.
október 3–4-én Vásárhelyre látogatott Kossuth Lajos. A főtéren mintegy 20 ezer ember előtt tartott toborzó beszédet, melynek célja az volt, hogy itt is parasztokat, polgárokat toborozzon a hadsereg számára. Itt fogalmazta meg Rózsa Sándor „bűnbocsánati hirdetményét”, ezzel 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott, és részt vehettek a szabadságharcban.

300 ÉVE

január 15-én szubskribált az első diák Füredi István a latin iskolába. A város áldozatvállalása, az iskolaalapítók buzgalma, a Debrecennel kialakított szoros kapcsolat, valamint az országosan is konszolidált viszonyok lehetővé tették, hogy a vásárhelyi partikulából folyamatos működésű latin iskola fejlődjék ki. 1723 januárjában megszerkesztették az iskola törvényeit. A latin nyelvű törvények Erdélyi P. Sámuel kézírásában maradtak ránk Epitome Legum Scholae Hód Mező Vásárhelyanae (A hódmezővásárhelyi iskola törvényeinek kivonata) címmel Az első fejezet az iskolai tanulmányokról (De studiis Scholarum), a második pedig a diákok iskolai magaviseletéről (De moribus scholarum) szól.
április 8-án hunyt el gróf Schlick Lipót császári tábornok. A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós Vásárhely ura. Az udvar 1701-ben elkobozta az uradalmat, és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el gróf Károlyi Sándor birtokjogát és csak tizenegy évvel később, vásárlás útján sikerült visszaszereznie.
június 15-én elhunyt Lenthi Pál református lelkész. 1713 és 1723 között lelkész, majd az egyházmegye esperese. Munkálkodásának legjelentősebb eredménye a hódoltság utáni első szilárd építésű templom emelése. A város elöljáróival a török uralom után méltó eklézsiát kíván állítani. Mindkét földesúrtól (Schlick Lipót és Károlyi Sándor) sikerül megszerezni az építéshez szükséges engedélyeket, és 1713–1714-ben a vályogtemplom elé kőtornyot emeltet.
július 12-én hivatalosan beiktatták gróf Károlyi Sándort a Csongrád-Vásárhelyi uradalomba. A beiktatás kiterjedt az adománylevélben nem említett Batida, Sámson, Csomorkány, Fecskés, Tótkutas, Vereskutas, Rárós, Újváros, Mágocs, Rétkopáncs, Solt, Fehér-tó környéke pusztákra is, amelyeket a vásárhelyiek használtak, s ezért megillették a földesurat.

575 ÉVE

március 3-án Magyarország bárói, főpapjai és előkelői úgy döntöttek, hogy a Székesei Herczeghek jogait a Hód és Vásárhely, valamint Kopáncs, Szentkirály, Körtvélyes, Férged és Mártély falvakra nézve semmisnek tekintik, és azokat Hunyadi Jánosnak és fiainak ítélik oda, egyúttal meghagyják a csanádi káptalannak, hogy az iktatást végezze el. A káptalan a felhívásnak április 16-án tett eleget- A Hunyadiak visszaiktatásán a hivatalos embereken kívül, mint szomszédok Kopáncsról Nagy Tamás, Porkoláb Tamás és Kopáncsi János, Férgedről Makófalvi Péter és László tisztjei: Vajda László, Tóth Miklós, Tarjáni Miklós és Gyarmati vajda fia, Miklós, Szentkirályról Kakas Pál tisztjének, Ábrahámnak a fia, István, Körtvélyesről Dorottya úrnőnek, néhai Sándor István özvegyének tisztje, Dávid Péter és végül Mártélyról Bertalan bíró vettek részt.