.

Vásárhelyi évfordulónaptár 2023. évre

Összeállította:  Kovács István

 

25 ÉVE

  1. február 1-én elhunyt Kenéz Ernő operaénekes. 1952-től 1963-ig a Magyar Áll. Operaház, majd a kecskeméti Katona József Színház, két évig pedig az Áll. Déryné Színház vándortársulatának a tagja. 1971-től Bécsben él, feleségével éttermet nyitnak. 1998-ban hazatér. Emléktáblái a Szeremlei utca 11. sz. alatti ház falán (1998) és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ falán (2013).
  2. február 4-én elhunyt Felletár Béla Pro Urbe-díjas zenetanár, helytörténész. 1956-ban tagja a Leánygimnázium forradalmi bizottságának, ezért felfüggesztik állásából, majd letartóztatják. Zenei tanulmányait azonban tovább folytatja és 1959-ben be is fejezi. 1968-tól a vásárhelyi zeneiskolában tanára. Írásai a helyi lapokban, évkönyvekben jelennek meg.
  3. február 11-én elhunyt Szabó Iván Munkácsy- és Pro Urbe-díjas, Tornyai-plakettes szobrászművész. 1937-től rendszeresen alkot Vásárhelyen. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek. 1950 és 1981 között a Képzőművészeti Főiskola tanára. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének főtitkára. A városnak adományozza 70 plasztikáját, valamint több száz grafikáját.
  4. március 11-én elhunyt Baló Józsefné Banga Ilona Kossuth-díjas gerontológus. A szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársaként 1934-ben részt vesz a C-vitamin kristályos előállításában. 1971-től 1989-ig a SOTE gerontológiai szaktanácsadója. Férjével fedezik fel a pancreas elastase enzimet. Az MTA Biokémiai Bizottságának elnöke.
  5. április 5-én hunyt el Kerekes Farkas László zeneszerző. 1944 őszén irányításával indul meg Vásárhelyen zeneoktatás. A nagy klasszikus zeneszerzők műveit a partitúrák alapján színekre bontja és a képzelete alapján színkottát állít elő egy-egy zenei műből. Zenefestményein kívül 18 operát, számtalan zenekari művet komponál.
  6. május 1-jén újraalakul a vásárhelyi Rotary Club Bicsérdy Gyula elnökletével. A civil szervezet eredetileg 1930-ban jött létre Soós István polgármester elnökletével. 1939-ig működhetett. Hivatalosan 1944-ben oszlatták fel.
  7. május 2-án elhunyt Wiener Tiborné Bakos Margit néprajzi gyűjtő. A vásárhelyi hímzés kutatója. 45 féle mintát fedez fel. Gyűjteményével a BNV-on első díjat nyer. Megalapítja a városi háziipari szövetséget. A második világháború után Amerikába távozik. 1965-ben hazaküldi rajzmintáit.
  8. december 6-án nyílt meg az első Vásárhelyi Kerámia Szimpózium. Eddig közel 20 országból több mint 200 keramikus dolgozott Nyaranta Vásárhelyen. A művészeknek a városban működő kerámiaüzemek biztosították a munkahelyet, a több mint negyvenféle, kiváló minőségi nyersanyagot és a legkorszerűbb technológiát.

 

 

50 ÉVE

  1. március 11-én elhunyt Aranyossy Ágoston tanár, gyógypedagógus. A vármegyei tanfelügyelő 1947. november 3-án megbízást adott Aranyossy Ágoston állami tanítónak, hogy „Hódmezővásárhelyen gyógypedagógiai iskolát szervezzen. Ennek keretében gondoskodjék tantermekről, bútorzatról, tanszerekről és nevelőtestületről.” Az iskola a Nagy Sándor utcában nyílt meg.
  2. március 25-én elhunyt Vásárhelyi Kun István nótaénekes, dalköltő. Országos zenei pályázatokon rangos díjakat nyer. Dalszövegeit Murgács Kálmán, Morvay Károly, Asztalos Imre és mások zenésítik meg. Máskor ő ír zenét neves írók szövegére. Saját szerzeménye ötvenre tehető. Legismertebb ismertebb dalszövege a Beterelték a ménest a karámba (zeneszerző Morvay Károly).
  3. április 10-én elhunyt Hanna Mela festőművész. A Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, a Velencei Biennálékon és Párizsban szerepelt. Illusztrációkat, bábukat, díszleteket készít óvodások, kisiskolások számára. Unokatestvérének fia William Hanna (1910–2001), a világhírű Oscar-díjas rajzfilmkészítő. Emléktábláját 2022. október 16-án leplezték le a mártélyi Festők dombján.
  4. április 17-én elhunyt Nagygyörgy Sándor református lelkész. 1936-tól 1959 áprilisáig a tabáni gyülekezet megválasztott lelkésze. 1947–1948-ban családjával Argentínában él, ahol missziós tevékenységet folytat. 1956-ban távollétében a Nemzeti Bizottság elnökévé választják, ezért lefokozzák helyettes lelkésszé, majd Hajdúbagosra helyezik. Fia N. Sándor fotóművész.
  5. augusztus 16-án elhunyt Pap János gazdálkodó, nemzetgyűlési képviselő. képviselő. 1928-tól 1944-ig városi útőr. Főszerepet játszik a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének létrehozásában. 1945-től 1947-ig Vásárhely nemzetgyűlési képviselője, 1947-ben pótképviselő. Az 1947-es választás után FÉKOSZ-tisztviselőként a fővárosba költözik, de tagja marad th. bizottságnak 1950-ig.

75 ÉVE

  1. március 9-én született Juhász Mihály polgármester. 1898-tól két évtizeden át a város polgármestere. Kiemelten fontosnak tartotta az iskolák és a közművelődési intézmények előbbre vitelét, ipari és kereskedelmi intézmények létesítését, a közegészségügy fejlesztését. 1897-ben a ref. egyház főgondnokává, majd a Szanatóriumi Egyesület és a Városi Dalárda elnökévé választották.
  2. április 11-én elhunyt Fülöp Zsigmond vásárhelyi születésű tanár, természettudományi szakíró. A budapesti Izabella utcai és a Vas utcai felső kereskedelmi iskolában tanít. 1912 és 1919 között kiadja a Darwin című természettudományi folyóiratot. Több mint száz tudományt népszerűsítő cikket és tizennyolc könyvet ír. Több természettudományi művet fordít, köztük Darwin műveit is.
  3. szeptember 9-én született Mészáros Antal Pro Urbe- és Jedlik Ányos-díjas vállalkozó, ügyvezető igazgató. 1967-től dolgozik a CSOMIÉP-nél. 1999-től a CSOMIÉP Betonmelior Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-ben és 2010-ben az Év Vállalkozója, az Innovációs Nagydíj kitüntetettje. 2016-ban a Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésben részesül. Cége ötszörös Magyar Termék Nagydíjas.
  4. október 6-án elhunyt Rácz Gyula vásárhelyi születésű közgazdász, író, statisztikus. A Fővárosi Statisztikai Hivatal titkára. 1907-ben Szabó Ervinnel és Dániel Arnolddal együtt felveti a szocializálandó nagybirtokok kisbérletként való kiosztását. Szerinte a demokrácia kiépítésének legfőbb akadálya a nagybirtok, a parasztság nem tud önállóan talpra állni, zen segít a földosztás.
  5. december 1-jén elhunyt Csáky Lajos tiszti főügyész. 1904-ben tiszti főügyésszé választják, majd helyettes polgármesterré nevezik ki. Az 1910-es években a Nagytakarék felügyelő bizottságának tagja, a Központi Takarékpénztár igazgatósági elnöke. 1929-től a th-i bizottság tagja, egyházmegyei tanácsbíró, a helyi Ügyvédszövetség és a Vöröskereszt elnöke, a helyi ref. egyház főgondnoka.

100 ÉVE

  1. januá3 17-én született Blahó János kereskedő. 1949-ben bevonták kereskedelmi igazolványát. Ekkor kezdett a Fehér Gárda mozgalom szervezésébe a Rákosi-rendszer parasztpolitikájával elégedetlen gazdák között Orosháza és Vásárhely határában. 1950. július 17-én az ÁVH letartóztatta. Helyettesével Kovács Istvánnal együtt halálra ítélték és kivégezték. Feleségét Kistarcsára internálták.
  2. január 24-én Gaudi Tasi János cigányprímás. 1937–1941-ig a fővárosban, majd zenekarával Vásárhelyen a Béke Szállóban lépett fel. Vezette a vásárhelyi Népi Együttest, később a Somlay Artúr Színpad zenekarát. Az 1960-as és 1970-es években játszott Szentesen, a Balatonnál, Marcaliban, Szegeden. 1978-ban szalonzenekart vezetett a Hódtava vendéglőben. Utolsó állomása a Kopáncsi csárda.
  3. február 12-én a megváltást „szenvedők”, az igénylők és az országos Földbirtokrendező Bizottság megbízottja részvételével hivatalosan megkezdődött az ún. Nagyatádi-féle földreform vásárhelyi végrehajtása. 1.188 kat. holdat vettek igénybe, az ötezernyi igénylő közül 571 hadirokkantnak, hadiözvegynek adtak házhelyet, és egy-két hold földet.
  4. február 23-án elhunyt Juhász Mihály polgármester. Lásd 1848. április 9.

1923 február 29-én hunyt el Nagy György ügyvéd, köztársasági politikus, Vásárhely posztumusz díszpolgára. 1910 és 1912 között Vásárhelyen ügyvéd. 1911-ben az Országos Köztársasági Párt alapító elnöke. 1918. november 16-án Károlyi Mihály híveként a parlament kupolacsarnokában ő olvassa fel a minden más államtól független „népköztársaság” kikiáltására vonatkozó javaslatot.

  1. április 12-én született Héjja Gyula jezsuita szerzetes, egyetemi tanár. Előbb Nyugat-Európában, majd az USA-ban él. 1965-től 1968-ig a rend provinciálisa az Egyesült Államokban, a Kongregációk Világszövetségének főtitkára, majd a New York-i University Fordham teológia tanára. Érdeme a magyar jezsuita nagytalálkozók elindítása 1966-ban.1992-ben tér haza szülővárosába.
  2. április 18-án született Farkas László fodrászmester, műkedvelő előadóművész. 1951 és 1957 között a Kultúrház művészeti előadója. 1955−1956-ban rajzot tanított az iparitanuló iskolában. Ezt a munkát a forradalomban való részvétele miatt nem folytathatta. Közel harminc évig vezette a PMK színjátszó körét. Rendezője, összeállítója sok városi kulturális előadásnak.
  3. április 22-én született Horváth Mihály barlangkutató. Autodidakta karsztkutatóként 1958-tól vett részt barlangkutató expedíciókban. Az 1960–1970-es években Balázs Dénessel bejárja Borneót, Új-Guineát, Tunéziát, Líbiát, Egyiptomot, Szudánt és Csádot. Megfordul az USA-ban, Kanadában, és az Ontario-tó vidékén. Kétszer is megmássza az Etnát.
  4. április 28-án hunyt el Imre Lajos irodalomtörténész, bölcseleti doktor. főgimnáziumi igazgató. 1884-ben kerül Vásárhelyre, a református főgimnáziumba, 1904-től 1917-ig az iskola igazgatója. Régi magyar irodalommal, elsősorban Heltai Gáspár munkásságával foglalkozik. Imre Sándor nyelvész, egyetemi tanár fia, Imre József orvos, egyetemi tanár testvére.
  5. május 15-én született Kamotsay István Munkácsy-díjas szobrászművész. mesterei: Pásztor János, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Nevéhez fűződik a Bethlen Gábor Gimnázium díszkútja, az Andrássy úti Petőfi-szobor. Ő tervezi Pásztor János Korsós lány szobrának új posztamensét. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász Szakosztályának titkára.
  6. május 25-én született Lőkös Imre agrármérnök, parasztverselő. A Parasztpárt vásárhelyi titkára. 1947–1948-ban Budapesten a Parasztpárt ifjúsági központjában dolgozik. 1956-ban a munkástanács tagja a Székkutasi Állami Gazdaságban. A megtorlás során a Szegedi Megyei Bíróság 10 hónap börtönre ítéli. Ezután pénztárosként, üzemgazdászként dolgozik.
  7. június 18-án hunyt el Kokron József gyáros. A Teleki utcai épületet 1896-ban átépítette, majd 1900-ban a Könyves utca felé kibővítette. Termékei a Norcoc védjeggyel váltak nemzetközileg is ismertté, leghíresebb gyártmánya a svájcisapka. Palotáját a mai Rapcsák András úton 1942-ben építette fel Szathmáry János tervei szerint. Nevét utca őrzi az ipari parkban.
  8. július 8-án született Vásárhelyen Munkácsy Károly testnevelő tanár, szobrász, Budafok-Tétény díszpolgára. 1946 óta Budafokon élt. Az Árpád- és a Bartók Béla utcai iskolákban tanított. A Budapest XXII. kerületi Testnevelő Mukaközösség vezetője. Szobrászként több hazai és külföldi kiállításon vett rész. Köztérre és köztulajdonba mintegy harmincöt alkotása került.
  9. július 9-én született Vásárhelyen Hegyi Antal tanár, plébános egyházmegyei könyvtáros és levéltáros. 1876-tól a váci papnevelde tanára. 1882-től szentszéki jegyző, egyházmegyei könyvtáros és levéltáros. 1886-tól Csongrádon plébános, 1902-ben lelkész az Egyesült Államokban. A Csongrádi Közlöny című hetilap felelős szerkesztője és kiadója. Csongrádon utca viseli nevét.
  10. november 10-én A szegedi Ferenc József Tudomány Egyetem Baráti Egyesülete vásárhelyi csoportja alakuló közgyűlésén megjelenik Horger Antal egyetemi tanár is. 1925. március 30-án ő közli József Attilával, hogy Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói sorában.
  11. december 26-án született Solymár János jezsuita atya, hithirdető, cserkészvezető. 1954-től Kanadában, 1966-tól Svédországban, 1975-től ismét Kanadában él. 1958-tól a hamiltoni Szt. István egyházközség plébánosa, 1965-től Stockholmban lelkész. 1966−1967-ben a Katolikus Értesítő, 1967-ben az Új Értesítő, 1967−1968-ban az Isten Népe, 1969-ben az Életünk szerkesztője. Az emigrációban élő magyar cserkészek lelki vezetője.

1923-ban halt meg Müller Miksa építész. Előbb Lőcsén nyit irodát, majd 1905-től Szegeden telepedik le. Vásárhelyi munkái: bankpalota, Genersich-palota, görög palota, Konstantin áruház, posta, zsinagóga. Főbb művei a vásárhelyieken kívül: nagykárolyi városi színház, kőszegi rk. főgimnázium, zombori Függetlenségi Kör székháza.

125 ÉVE

  1. február 7-én született Kiss Pál posztumusz Pro Urbe-díjas városi tűzoltóparancsnok, polgármester, nemzetgyűlési képviselő. 1927-től Vásárhely tűzoltó-főparancsnoka. 1944. október 10-én polgármesterré választották. Tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. A szovjet bevonulás után újra beindította az oktatást és a postai szolgáltatást, biztosította a kórház ellátását. Szabályozta a mezőgazdasági munkabéreket, az élelmiszer kivitelt, megnyitotta a Népbankot. Szesztilalmat rendelt el. Összeíratta a háború és a megszállás okozta károkat. Tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult az újjáépítéshez. 1947-ben nézetei miatt nem maradhatott tovább polgármester. A háború alatti zsidómentő tevékenységéért 2012-ben a Világ Népeinek Magyar Igaza posztumusz kitüntetést kapott, amelyet leánya Albert Józsefné Kiss Erzsébet vett át. Négy orvost –Goldmann Istvánt, Deutsch Bélát, Heller Istvánt, Kertész Lajost – célzatos légoltalmi orvosi kinevezéssel mentette meg a kisegítő munkaszolgálat elől.
  2. május 24-én született Wiener Tiborné Bakos Margit néprajzi gyűjtő. Lásd még a 25 éves évfordulónál.
  3. június 19-én felavatták a főgimnázium (ma Bethlen Gábor Református Gimnázium) új épületét, amelyet Sándy Gyula (1868–1953) tervezett szecessziós elemekkel átszőtt historizáló stílusban. Vásárhelyen az alábbi épületek fűződnek még a nevéhez: szemkórház (1898), újvárosi református templom (1899), Imre József lakóháza (ma a Tornyai János Múzeum, 1899), kaszinó (1901).
  4. június 24-én született Vásárhelyen Gaál Sándor festőművész, tanár. 1924 és 1927 között Csongrádon, majd 1948-ig Kunszentmiklóson, a Baksay Sándor Ref. Gimnáziumban rajztanár, szakkörvezető. 1955-től 1961-ig Bács-Kiskun megyei rajzszakfelügyelő. A rajzoktatásról több cikke jelenik meg a Rajztanítás című szaklapban. Nagybátyja Borsos József építész.
  5. július 1-jén elkészült a Nyári Színkör épülete. A Kolbenheyer Viktor által tervezett 918 nézőt befogadó téglaalapokon favázas és deszkaborításos épületet faszínháznak is nevezték. Az ünnepélyes megnyitásra július 31-én és augusztus 1-jén került sor. Tóth Ede Tolonc című színművében Jászai Mari vendégszerepelt.
  6. július 2-án született Fári László Kossuth-díjas vegyészmérnök. 1924–1950 között a Chinoin gyógyszervegyészeti gyár kutatómérnöke, majd üzemvezető főmérnöke. 1950-től haláláig a váci Fotokémiai és Fototechnikai Kutatóintézet vezetője. 1947-től a Filmművészeti Főiskolán színes filmtechnikát tanít. Közreműködője az első magyar színes játékfilmnek, a Ludas Matyinak.
  7. július 27-én született Koncz Antal moziigazgató. Az 1921. október 22-én a Fekete Sasban megnyílt Városi Mozgószínház vezetője. A mozi a legmodernebb Krupp-Ernemann tűz- és rezgésmentes vetítőgépekkel indult. A nyitó film a Szürke ruhás lány. 1924. november 26-án ő lett a vezetője az 1000 fős Korzó Mozinak. A mozi zenekarának karmestere Arany János (Auspitz Jenő).
  8. október 8-án született Erdős János festő- és grafikusművész. 1932-ben kerül Vásárhelyre. Alapító tagja a Tornyai Társaságnak, 1939-től titkára. 1950 és 1960 között dekoratőr a Csongrád Megyei Dekorációs és Kirakatrendező Vállalatnál. 1928 óta vesz részt alkotásaival tárlatokon. Képeivel szerepel Zentán és Jerevánban is. fia Erdős Péter festőművész.
  9. október 10-én született Czeglédi Nagy Ferenc növénynemesítő. 1923-ban kertészetet alapított a Bánát utcában. A budapesti országos virágkiállításon 1928-ban és 1935-ben állami aranyérmet nyert. Különösen a szegfűnemesítésben sikeres. 1940-ben Kopáncson rózsatelepet és faiskolát létesített. Az államosítás utána kertészetet tovább vezethette. 1961-ben az erfurti kertészeti virágkiállításon aranyéremmel tüntették ki a szegfűjét és rózsáit.

150 ÉVE

  1. április 8. Szentesítést nyer a Baja, Hódmezővásárhely városok törvényhatósági joggal történő felruházásáról szóló 1873:XI. te. Az indoklásban az alábbiak olvashatók: „…Hódmezővásárhely népesség, kiterjedés, valamint földmívelés, ipar, kereskedelem és míveltség tekintetében azon színvonalon áll, melyet a jelenkor e tekintetben a törvényhatósági joggal felruházott városoktól méltán követelhet…” Május 16-án Pokomándy István polgármester rendkívüli Közgyűlésen hirdette ki, hogy Vásárhely elnyerte az önálló törvényhatósági jogot.
  2. június 11-én született Ormos Ede újságíró, költő, író, szociográfus. 1911 és 1913 között a Magyar Köztársaság című folyóirat munkatársa. 1907-ben a fővárosba költözik, ahol a Népszava belső munkatársa, parlamenti tudósítója, majd a Pesti Hírlap szerkesztője. Az 1920-as években a Kis Újság munkatársa. A falukutató mozgalom előtt a falvak életét feltáró szociográfiai kutatásokat folytat.

175 ÉVE

  1. március 6-án született Zsigmondy Béla gépészmérnök, kútfúró, hídépítő. Ő fúrja Vásárhely első artézi (Bakay) kútját. Vásárhelyen teret neveznek el róla, 2003. május 30-án a Dáni utca 39. számú ház falán leplezik le domborművét. Félalakos szobrát (Tóth Sándor alkotása) Szegeden a Szent István téri víztorony köré kialakított mérnökpanteonban avatják 2009-ben.
  2. márciusa 28-án született Halmi János lelkésztanár. 1871-től Draskóczi Lajos mellett lelkész. 1873-tól a főgimnázium tanára, 1884-től a II. Ipartanoda mb. igazgatója. Egyházmegyei dékán és törvényszéki bíró. 1893-ban a Hód-Mező-Vásárhely című lap szerkesztője. 1895-ben a Szűcs és Francziszti téglagyár felét megvásárolja, ettől kezdve a cég neve Francziszti és Halmi Téglagyár.
  3. március 31-én a város területén megszűnt a robot.
  4. szeptember 8-án született Hegyi Antal plébános. Lásd 1923. július 9.
  5. október 3–4-én Vásárhelyre látogatott Kossuth Lajos. A főtéren mintegy 20 ezer ember előtt tartott toborzó beszédet, melynek célja az volt, hogy itt is parasztokat, polgárokat toborozzon a hadsereg számára. Itt fogalmazta meg Rózsa Sándor „bűnbocsánati hirdetményét”, ezzel 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott, és részt vehettek a szabadságharcban.

300 ÉVE

  1. január 15-én szubskribált az első diák Füredi István a latin iskolába. A város áldozatvállalása, az iskolaalapítók buzgalma, a Debrecennel kialakított szoros kapcsolat, valamint az országosan is konszolidált viszonyok lehetővé tették, hogy a vásárhelyi partikulából folyamatos működésű latin iskola fejlődjék ki. 1723 januárjában megszerkesztették az iskola törvényeit. A latin nyelvű törvények Erdélyi P. Sámuel kézírásában maradtak ránk Epitome Legum Scholae Hód Mező Vásárhelyanae (A hódmezővásárhelyi iskola törvényeinek kivonata) címmel Az első fejezet az iskolai tanulmányokról (De studiis Scholarum), a második pedig a diákok iskolai magaviseletéről (De moribus scholarum) szól.
  2. április 8-án hunyt el gróf Schlick Lipót császári tábornok. A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós Vásárhely ura. Az udvar 1701-ben elkobozta az uradalmat, és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el gróf Károlyi Sándor birtokjogát és csak tizenegy évvel később, vásárlás útján sikerült visszaszereznie.
  3. június 15-én elhunyt Lenthi Pál református lelkész. 1713 és 1723 között lelkész, majd az egyházmegye esperese. Munkálkodásának legjelentősebb eredménye a hódoltság utáni első szilárd építésű templom emelése. A város elöljáróival a török uralom után méltó eklézsiát kíván állítani. Mindkét földesúrtól (Schlick Lipót és Károlyi Sándor) sikerül megszerezni az építéshez szükséges engedélyeket, és 1713–1714-ben a vályogtemplom elé kőtornyot emeltet.
  4. július 12-én hivatalosan beiktatták gróf Károlyi Sándort a Csongrád-Vásárhelyi uradalomba. A beiktatás kiterjedt az adománylevélben nem említett Batida, Sámson, Csomorkány, Fecskés, Tótkutas, Vereskutas, Rárós, Újváros, Mágocs, Rétkopáncs, Solt, Fehér-tó környéke pusztákra is, amelyeket a vásárhelyiek használtak, s ezért megillették a földesurat.

575 ÉVE

  1. március 3-án Magyarország bárói, főpapjai és előkelői úgy döntöttek, hogy a Székesei Herczeghek jogait a Hód és Vásárhely, valamint Kopáncs, Szentkirály, Körtvélyes, Férged és Mártély falvakra nézve semmisnek tekintik, és azokat Hunyadi Jánosnak és fiainak ítélik oda, egyúttal meghagyják a csanádi káptalannak, hogy az iktatást végezze el. A káptalan a felhívásnak április 16-án tett eleget- A Hunyadiak visszaiktatásán a hivatalos embereken kívül, mint szomszédok Kopáncsról Nagy Tamás, Porkoláb Tamás és Kopáncsi János, Férgedről Makófalvi Péter és László tisztjei: Vajda László, Tóth Miklós, Tarjáni Miklós és Gyarmati vajda fia, Miklós, Szentkirályról Kakas Pál tisztjének, Ábrahámnak a fia, István, Körtvélyesről Dorottya úrnőnek, néhai Sándor István özvegyének tisztje, Dávid Péter és végül Mártélyról Bertalan bíró vettek részt.

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok