.

Vásárhelyi évfordulók 2018.

 

325 ÉVE TÖRTÉNT

 

1693 A tatárdúlás miatt a város elnéptelenedik, lakóit Szeged, Tápé, Halas, Szabadszállás fogadja be. Az elmenekült lakosság csak 1699-ben kezd visszatérni.

 

275 ÉVE TÖRTÉNT

 

1743. márc. 1. Vertics Ferenc mérnök, térképész születése (Hmv).1769-ben elkészíti a Sió térképét és részt vesz a Sió-Balaton vízrendszer rendezési, munkálataiban. 1790-től öccsével együtt Békés, Csanád és Csongrád vármegyék mérnöki feladatainak ellátásával bízzák meg. Csongrád megye első térképésze. Testvére Vertics József uradalmi és megyei földmérő, táblabíró. [†1801]

 

175 ÉVE TÖRTÉNT

 

1843. MÁRCIUS 22. Kállay Albert főispán születése (Kállósemjén). A főrendiház örökös tagja. 1884-től Szeged, 1887 és 1893 között Szabadka, 1886 és 1898 között Vásárhely főispánja. Vásárhely leghosszabb ideig hivatalában lévő főispánjáról 1890-ben utcát neveznek el (ma Bajcsy Zsilinszky utca). [†1922. júl. 31.]

1843. október 28. Török Károly(*Hmv, 1843. okt. 28. Hmv, 1875. máj. 12.) etnográfus születése (Hmv). Összegyűjti a vásárhelyi nép- és gyermekdalokat, dajkarímeket, köszöntőket, játékokat, találós meséket, mondákat, sirató énekeket, amelyeket a Kisfaludy Társaság ad ki. Emlékét Vásárhelyen utca, dombormű őrzi. [†1875. máj. 12.]

1843 Borsy Géza állami és főgimnáziumi tanár, tanügyi író, vívóoktató születése (Miskolc). 1866-tól haláláig a vásárhelyi főgimnáziumban tanít éneket és tornát. 1865-ben alapító tagja Városi Dalárdának. Az 1870-es években több dísztornázási ünnepélyt szervez. 1881-ben a Református Tanítótestület alelnökévé választják. [†1885. máj. 9.]

1843 Kováts István János asztalos, orgonaépítő halála (Szeged). 1826-ban családjával együtt Vásárhelyre költözik, hogy megépítse a Belvárosi templom orgonáját. Ő készíti a református Újtemplom orgonáját is 1838–1840-ben. [*1797. dec. 10.]

1843 Megjelenik az Emlényke, a város első újságja.

 

150 ÉVE TÖRTÉNT

 

1868. január 13. Maczelka Mihály mintagazda születése (Hmv). A Pusztaszéli út mentén 28 holdas birtokán országos hírű mintagazdaságot teremt. Mauthner, a híres vetőmag-kereskedő tőle vásárolja a kukorica-vetőmagot. Birtokának csodájára járnak. Móricz Zsigmond Takaros Maczelka néven örökíti meg alakját. [†1940. júl. 7.]

1868. április 14. Tölcséry (Trichter) István tanár, könyvtáros születése (Szeged). 1900-tól 1930-ig a vásárhelyi gimnáziumban tanít. Számos, pedagógiai tárgyú cikke jelenik meg a helyi lapokban. Ismeretterjesztő előadásokat tart a külvárosi és a tanyai olvasókörökben. Értékes munkát végez a gimnázium tanári könyvtárának rendezése, katalogizálása során. [†1951. jan. 24.]

1868. május 3. Megalapítják a város első pénzintézetét, a Nagytakarékot, elnöke Török Bálint alispán.

1868. július 25. Sándy Gyula építész, műegyetemi tanár születése (Eperjes). Vásárhelyen az alábbi épületek fűződnek a nevéhez: főgimnázium, szemkórház, újvárosi ref. templom, Imre József lakóháza (ma Tornyai János Múzeum), kaszinó. Szobra a Hódi Pál utcai parkban. [†jún. 12.]

1868. november 24. Bodnár Bertalan (*Nagykároly, 1868. nov. 24. Szeged, 1952. szept. 24.) gimnáziumi tanár.1892-től 1928-ig a vásárhelyi Református Főgimnázium tanára. Megalapítja az iskola természetrajzi múzeumát. A város flóráját, faunáját földolgozó tanulmánya és más munkái kéziratban maradnak. Nevét a mártélyi Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont őrzi. [†1952. szept. 24.]

1868 A Csonka (ma Mária Valéria) utcában felépül az első óvodának tervezett épület, első óvója Komjáthy György. Az épületet a mellette lévő Központi Általános Iskola bővítése miatt 1961-ben lebontják.

 

125 ÉVE TÖRTÉNT

 

1893. február 7. Szentkirályi Zsigmond orvos, egyetemi magántanár születése (Szamosfalva).1922-től 1938-ig a vásárhelyi Erzsébet kórház újólag létesülő, 50 ágyas, bőr- és bujakóros osztályának vezetője, majd főorvosa. 1929-ben a Társadalombiztosító Intézet bőr és venereás rendelésének vezetője. 1930-tól a vásárhelyi Rotary Club titkára. [†1942. nov. 21.]

1893. május 5. Moesse Imre elektrotechnikus születése (Hmv). Testvérével alapítja meg a Lázár utcai autóbuszüzemet és vasipari telepet. Az első világháború után ők indítják be a városban a rendszeres autóbuszjáratokat. Testvére Moesse Károly elektrotechnikus. [†1954. júl. 27.]

1893. szeptember 15. Felletár József orvos születése (Vinga). 1927-től a makói kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa, 1944-től igazgató-főorvosa. 1951-ben kerül Vásárhelyre, 1962-ig a kórház és rendelőintézet szülész-nőgyógyász főorvosa. Fia Felletár Béla Pro Urbe-díjas zenetanár, helytörténész. [†1972. dec. 11.]

1893. október 21. Ünnepélyesen megnyitják a Szentes és Vásárhely közötti vasútvonalat.

1893. október 22. Takács Ferenckőműves, szociáldemokrata politikus születése. Vásárhely posztumusz díszpolgára. 1935 és 1939, valamint 1944 és 1949 között Vásárhely országgyűlési képviselője. 1944. december 22-től 1945. július 1-jéig az Ideiglenes Nemzeti Kormány iparügyi minisztere. Nem ért egyet a két munkáspárt egyesülésével, ezért kizárják a pártból, 12 év börtönre ítélik. 1955-ben szabadul, 1957-ben rehabilitálják. [†1956. máj. 13.]

1893. november 1. Bauer Henrik tervei alapján elkészül a Kispiacon (ma Kálvin János tér) a zsidó hitközségnek a tér arculatát meghatározó emeletes közösségi háza, a Központi Szálloda (Zsidó kávéház). Több évtizedig a Péczely Attila Alapfokú Művészeti Intézmény, jelenleg a Járási Hivatal működik benne.

1893. december 9. Felavatják az Andrássy utcán a Gazdasági Egyesület új székházát („Nemzeti Szálló”). A masszív emeletes sarokházat a főutca átépítése során, helyenként csak robbantással tudják lebontani 1967-ben.

1893 Simon József(*Hmv, 1893 Hmv, 1937. aug. 10.) városi pénzügyi tanácsnok születése (Hmv). 1935-től Csongrád megye tb. főjegyzője. 1935 szeptemberében a Magyar Városok Országos Kongresszusa szociálpolitikai osztálya végrehajtó bizottságának tagja. A HTVE elnöke, a Columbia Postagalmb Sportegyesület vezetője. [†1937. aug. 10.]

1893 Az Ótemplom körül megépül a batársor. 1960–1961-ben bontják le. Csak a párbérbeszedő magtár éli túl a bontást.

1893 Az Andrássy úton felépül a Beretzk-palota. Id. Beretzk Pál építi, a terveket Kruzslicz Péter készíti.

 

100  ÉVE TÖRTÉNT

 

1918. március 28. Endrei Ákos (Engel Árpád) vásárhelyi születésű tanár, irodalomtörténész, író halála (Bp). A Budapesten és Kaposváron főgimnáziumi tanár. Közzéteszi a Somogy megyei tájszógyűjtését. Megírja az első direkt módszerű német nyelvkönyvet. Magyarázatokkal látja el Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művét. [*1860. ápr. 22.]

1918. április 2. Ábrahám Ferenc újságíró születése (Hmv). 1938-tól a Magyar Távirati Irodánál dolgozik. Haditudósító a Don-kanyarnál. 1946 és 1948 között az MTI párizsi tudósítója. Ennek az időszaknak a legfontosabb része a béketárgyalásról szóló tudósítás. 1948 tavaszán hazarendelik, de ezt megtagadja és Párizsban marad. [†2005. ápr. 18.]

1918. júl. 27. Lontay (Lencse) MargitJászai Mari-díjas színész, érdemes művész születése (Hmv).1949-től a pécsi Nemzeti Színház tagja, 1960-tól 1975-ig a debreceni Csokonai Színház, 1976-tól 1982-ig a budapesti Madách Színházban játszik. Utoljára 1989 júniusában a vásárhelyi faszínház emlékünnepélyén lép fel. Nevelt lánya Kállay (Munk) Ilona színész. [†1993. jan. 11.]

1918. október 29. Virágos Mihály (*Hmv, 1918. okt. 29. Hajdúszoboszló, 2007) Liszt-díjas operaénekes, érdemes művész születése (Hmv). A kolozsvári színházban kezdi pályáját, majd a budapesti Operába kerül. 1952-től 1980-ig a debreceni Csokonai Színház magánénekese. Nagyapja Juhász Mihály polgármester. [†2007]

1918. november 19. Forrai (Wodianer) Soma vásárhelyi születésű gyorsíró, tanár, szakíró, lapszerkesztő halála (Bp). 1906-ban megalapítja a Gyorsírástudományi Társulatot. A Gabelsberger–Markovits rendszerű gyorsírás elméleti és gyakorlati művelője. Kezdeményezője és fő rendezője a budapesti gyorsíró világkongresszusnak. [*1861. febr. 7.]

 

75 ÉVE TÖRTÉNT

 

1943. május 6. Gaál Sándor orvos, tb. tisztiorvos, törvényhatósági bizottsági tag halála (Hmv).Kishomokon 1928. július 1-jén strandfürdőt nyit. A tó partján negyven öltözőkabin várta fürdőzni vágyókat. [*1890]

1943. május 24. Schleiffer Ervin Eötvös Lóránd-díjas mérnök születése (Esztergom). Vásárhely díszpolgára. 1991 előtt az Alföldi Porcelángyár művezetője, főművezetője, gyáregység-vezetőhelyettese, igazgatója. 1991-től a Burton-Apta Kft. ügyvezető igazgatója. Az SK SAS Projekt Kft. egyik ügyvezető igazgatója, amely a Ginkgo-Sas Hotel felépítésére jön létre. Alapítója a vásárhelyi Rotary Klubnak. [†2011. máj. 30.]

1943. június 14. Felavatják a Szathmáry János tervei alapján épült Kokron-palotát. 1953 és 2017 között a Tüdőgondozó Intézet székháza.

1943. július 14. Rapcsák AndrásGábor Dénes-díjas villamosmérnök, fizikus, polgármester, országgyűlési képviselő születése (Debrecen). Vásárhely posztumusz díszpolgára.1990 és 2000 között négyszer választják a város plgármesterévé. 1994-től országgyűlési képviselő is. Apja id. Rapcsák András matematikus, akadémikus. [†2002. febr. 3.]

1943. december 2. Smurák József építész, keramikus halála (Debreden). A Művészek Majolika- és Agyagipari Telepének (majolikagyár elődje) ügyvezető igazgatója. 1920 után bevezeti a cserépkályha díszes csempéinek gyártását. Ő maga tervezi a nagy és kis tulipános csempéket. 1927-től Debrecenben él. [*1883. márc. 9.]

1943. december 9. Szilágyi Gyula rendőrkapitány, rendőrfőtanácsos, rendőri büntető bíró halála (Hmv). 1998-tól rendőrkapitány. A testedzés vásárhelyi népszerűsítője. A HTVE versenyzőjeként 1894-ben tűnik fel, országos bajnok, súlylökésben és diszkoszvetésben csúcstartó. Sportpályafutása alatt 27 érmet nyer. [*1869. okt. 20.]

1943 Demjén (Blau, majd Deutsch) József vásárhelyi születésű fotóriporter, könyvkiadó halála (Szovjetunió).Budapesten a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozik. Kiadja Radnóti Miklós Újmódi pásztorok éneke című kötetét, amelyért bíróság elé kerül. József Attila és Radnóti Miklós barátja. [*1910. febr. 3.]

 

50 ÉVE TÖRTÉNT

 

1968. március 1. Zalotay (Schupiter) Elemér régész, muzeológus, könyvtáros halála (Szombathely).1946-tól 1951-ig a szentesi múzeum igazgatója, 1951–1953-ban a vásárhelyi, 1954-től 1962-ig a bajai, 1963-tól 1968-ig szombathelyi múzeum régésze. [*1894. nov. 24.]

1968. április 14. Sostarics Lajos reklámtervező, grafikus halála (Bp). A Korzó mozi reklámmunkájának vezetője. Rajzai a Karikás című élclapban jelennek meg. A Tornyai Társaság kiadja Ahogy mi kinézünk című karikatúra-gyűjteményét. [*1896]

1968. szeptember 20. Egri (Engelthaller) Kálmán olimpikon atléta, jogász, népjóléti miniszteri titkár halála (Bp). A HTVE-ben kezd sportolni. Diszkoszvetésben kétszeres, magasugrásban egyszeres országos csúcstartó. A MAC színeiben nyolcszoros válogatott kerettag. Az 1928-as amszterdami olimpia megnyitóján a magyar csapat zászlóját viszi. [*1902. nov. 25.]

1968. nov. 14. Gazdapusztai Gyula CSc régész halála (Szeged). 1955-től 1958-ig a Tornyai János Múzeum régésze. 1962 őszétől haláláig a JATE tanszékvezető docense. Vásárhely határában több ásatást vezet. Kutatásai során elkülöníti késői neolitikus ún. gorzsai csoportot. [*1931. nov. 15.]

 

25 ÉVE TÖRTÉNT

 

1993. jan. 13. Lontay Margit Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész halála (Bp.). 1949-től a pécsi Nemzeti Színház tagja, majd 1953-tól újra Szegeden lép fel. 1960-tól 1975-ig a debreceni Csokonai Színház, majd 1982-ig a budapesti Madách Színházban játszik. Nevelt lánya Kállay Ilona színész. (*Hmv, 1918)

1993. április 2. Facsar Imre állatorvos, főiskolai tanár halála (Bp.). 1979 és 1989 között a vásárhelyi Állategészségügyi Főiskolai Kar Állathigiéniai Tanszékének vezető tanára, közben (1981−1987) a kar igazgatója, illetve főigazgatója. (*Bp., 1939)

1993. április 5. Pákozdy László Márton református lelkész, teológus, vallástörténész halála (Veszprém). A Budapesti Református Teológiai Akadémia professzora, dékánja. A Teológiai Szemle főszerkesztője, munkatársa több német nyelvű teológiai folyóiratnak. A Humboldt Egyetem díszdoktora. (*Hmv, 1910)

1993. május 16. Hamza Dezső Ákos filmrendező, festőművész, producer halála (Jászberény). Az 1920-as években René Clair asszisztense Párizsban. 1956-tól Brazíliában él. 1989-ben Jászberényben telepedik le, ahol 1995-ben nyílik meg állandó múzeuma. (*Hmv, 1903)

1993. június 17. Balogh Imre Pro Urbe-díjas gimnáziumi tanár, edzőhalála (Hmv). A kosárlabda vásárhelyi meghonosítója. Neves tanítványai: Gyuricza József és Juhász Katalin vívók, Bencze János, Gabányi László kosárlabdázók. (*Hmv, 1922)

1993. augusztus 16. Szathmáry János építész, újságíró, lapszerkesztő halála (Salgótarján). Nevéhez fűződik a kakasszéki gyógyintézet, a lúdvári szivattyútelep, a Kokron-palota és a HTVE sportpálya tribünjének tervezése. Saját tervezésű lakóháza a mai Bagolyvár étterem. (*Hmv, 1904)

1993. szeptember 9. Nagygyörgy Sándor Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész halála (Bp.). 1976-ig szabadfoglalkozású, ezt követően mindvégig a Nimród vadászati magazin munkatársa. Párizstól Új-Delhiig a világ tucatnyi nagyvárosában nyílik kiállítása. Hagyatéka 2016-ban a Tornyai János Múzeumba került.

1993. október 16. Id. Rapcsák András matematikus, akadémikus halála (Debrecen). A Debreceni Tudományegyetem Geometriai Tanszékének docense, majd egyetemi tanára, majd rektora. Fia ifj. Rapcsák András fizikus, polgármester, országgyűlési képviselő. (*Debrecen, 1993)

1993. október 27. Rosztóczy István DSc orvos, mikrobiológus, egyetemi tanár halála (Gotemba, Japán). A szegedi egyetem Mikrobiológiai Intézetének adjunktusa, majd docense. Apja id. Rosztóczy Ernő fiziológus, sportorvos, egyetemi magántanár, testvére ifj. Rosztóczy Ernő gimnáziumi tanár. (*Hmv, 1942)

1993. december 11. Mindszenti (Misán) István nótaénekes halála (Bp.). Magyarnóta-énekesként vendéglőkben, rádióban, Budapesten és vidéken, de legtöbbször Vásárhelyen – amelyet szülővárosának tekint – lép fel. 1939-ben jelent meg első lemeze. (*Bp., 1908)

1993 Lutor Gyula tánctanár halála (Hmv). Steiner Béla felkérésére vezeti a Vásárhelyi Népi Együttest. 1957-ben mutatják be a Vásárhelyi subavásár című táncjátékát. (zene Steiner Béla). 35 éven át ő koreografálja, és tanítja be a középiskolák báli nyitótáncait. (*?, 1933)

1993 Megjelenik a Hódmezővásárhely története (főszerk. Szabó Ferenc) című monográfia 2. kötete.

 

Összeállította Kovács István