Vásárhelyi évfordulók — 2017

400 éve történt

1617. december 3. A város pecsétjén először jelenik meg a fogyó hold és a hatágú csillagként ábrázolt nap.

300 év történt

1717. december 10.Szőnyi Benjámin születése (Alsónémedi). Református lelkész, egyházi író. 1745-től több mint negyvenöt évig az Ótemplom lelkésze, hosszú ideig az egyházmegye esperese. Értékes, sokszínű, nagyműveltségű egyénisége nemcsak kora hazai protestáns egyháztörténetének, hanem tágabb művelődéstörténetének is része. Vásárhelyen utca és egyházi iskola őrzi nevét.

1717 Pető Ferenc parasztvezér születése (Hmv). 1753-ban Törő Pállal szervezkedésbe kezd a parasztok között. Elfogják, és felségárulási pert indítanak ellene. 1754-ben lefejezik, fejét karóra tűzik, testét felnégyelik.

275 éve történt

1742 Az Ótemplom körül elkészül a lőrésekkel ellátott téglavédfal.

225 éve történt

1792 A Károlyi-uradalom felépíti présházát a Vásártéren, a földesúri birtok saját termésének, valamint a lakosság által beszolgáltatott szőlő földolgozására és tárolására. Később különböző oktatási intézmények használják.

200 éve történt

1817. február 25. Török Bálint ügyvéd, országgyűlési képviselő születése (Hmv). 1848-ban megyei alispán, majd Vásárhely nemzetgyűlési képviselője. 1848. március 26-án a város főterén ő ismerteti az összegyűlt tömeg előtt a pesti eseményeket, és olvassa föl a tizenkét pontot. Vásárhelyen utca őrzi emlékét.

1817. április 22. Dobozy Károly földbirtokos, karmester, zeneszerző születése (Eperjes). Az első vásárhelyi nem kocsmai zenekar karmestere. Tizennégy tagú zenekarával megfordul Bécsben, Berlinben, Hamburgban. Potsdamban a porosz király, Hágában II. Vilmos király vendége.

175 éve történt

1842. augusztus 31. Dapsy Kálmán kisdedóvó születése (Miskolc). Vásárhely első hivatásos kisdedóvója. 1860. november 10-én a Bocskai utcában nyitja meg óvodáját.

1842 Komjáthy György kisdedóvó születése. 1867-től a Bocskai, majd a Mária Valéria utcai óvoda vezetője. Később Budapesten az Országos Kisdedóvó Egyesület által fenntartott intézet tanára. Szerkeszti a Nevelési Szakközlönyt.

1842 Lóky Lajos malomalapító, -tulajdonos születése (Hmv). Három szélmalmot működtet. Kettő helyén 1884-ben gőzmalmot épít a Szentesi úton.

1842 Kmetykó Lajosné Szamák Erzsébet vendéglős születése (Hmv). Az 1913-ban épített Erzsébet szálloda (Ady Endre utca 2.) névadója. Elsősorban kereskedelmi utazók, szezonban pedig a Nyári Színkör színészei szálltak meg itt. 1948 után különböző hivataloknak adott helyet. 1968-ba a Radnóti Miklós nevét viselő Úttörőház vette birtokba. A rendszerváltozáskor a Gyerökök Háza nevet kapta, de 1991 júniusában bezárták.

150 éve történt

1867. február 27. Spilka Antal jogász, ügyvéd, főispán születése (Arad). 1908 és 1910 között Vásárhely főispánja. A vásárhelyi Kaszinó, valamint a tarjáni III. Olvasó Népkör és a Mátyás utcai olvasókör elnöke.

1867. március 19. Megalakul a Hódmezővásárhelyi Iparegylet.

1867. április 25. Farkas Lajos lelkész, gimnáziumi tanár, zenei író, népdalgyűjtő születése (Tiszanagyfalu). 1897-től 35 éven át a református gimnázium tanára. Exner Leóval és Ivánka Zoltánnal megalakítja a Klasszikus Trió Társaságot. Ő jegyzi le a Kállai kettős dallamát, amelynek alapján Kodály Zoltán megkomponálja ismert zeneművét.

1867. július 14. Kisjátzi Szeless János gazdasági tanár születése (Kecskemét). 1896-tól a vásárhelyi földműves iskola tanára, 1928-tól igazgatója. Felesége Katona Mária, aki rokonságban áll Katona József íróval.

1867. október 27. Ernyei István piarista pap, főgimnáziumi tanár, országgyűlési képviselő születése (Cegléd). 1897-től 1931-ig a vásárhelyi főgimnázium tanára. 1931 és 1935 között Vásárhely országgyűlési képviselője.

1867 Üzembe helyezik a város első jelentős ipari vállalatát, Bauer Jakab (1819–1892) gőzmalmát.

1867 Csengeri Ferenc (1839–1874) megnyitja város első könyvesboltját.

1867 Megalakul a város első sportegyesülete, a Polgári Lövész Egylet.

125 éve történt

1892. február 16. Vészy Mátyás ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő születése (Hmv). 1945-ben a Polgári Demokrata Párt országgyűlési képviselője. 1949-ben külföldre menekül, Angliában telepedik le. A BBC külső munkatársa.

1892. március 14. Bauer Jakab malomtulajdonos halála (Hmv). 1866-ban megvásárolja a mai Mérleggyár területe melletti Kaszás Kovács-házat. A következő évben itt kezdi meg működését Vásárhely első gőzmalma.

1892. május 15. Üzembe helyezik a város első telefonvonalát.

1892. szeptember 3. Hanna Mela festőművész, grafikus születése (Arad). Vásárhelyen és Mártélyon is dolgozik. Illusztrációkat, bábukat, díszleteket készít óvodások, kisiskolások számára. Ilyen munkáit őrzi a Martonvásári Óvodamúzeum. Unokatestvérének fia William Hanna (1910–2001), a világhírű rajzfilmkészítő, aki Joseph Barberával hét Oscar-díjat nyer.

1892. szeptember 20. Vata Ernő gazdálkodó születése (Hmv). 1947–1948-ban Csanád, Csongrád vármegyék, Szeged és Vásárhely városok országgyűlési képviselője. 1949-ben államrend elleni izgatás vádjával 18 havi börtönre és vagyona 2/3-ának elkobzására ítéli a népbíróság. 1956-ban részt vett a vásárhelyi Független Kisgazdapárt újjáalakításában.

1892. október 14. Barta István festőművész születése (Hmv). A tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt Bécsbe emigrál. Később Olaszországban, majd 1937 és 1939 között Dániában él. Hazatérése után több művésztelephez – Szentendre, Nagymaros, Kecskemét – kötődik, megfordul Nagybányán is.

1892. november 3. A Présház épületében megnyílik az Állami Óvónőképző Intézet Peres Sándor (1863–1907) vezetésével.

1892. december 21. Faragó Sándor újságíró, költő, halbiológus születése (Hmv). A Vásárhelyi Reggeli Újság belső munkatársa, később a Szegedi Reggeli Újság felelős szerkesztője. 1936-ban szerkeszti a Tornyai Társaság Hódtava című folyóiratát, majd a Vásárhelyi Friss Újság felelős szerkesztője. Fő szervezője és első dirigense a Vásárhelyi Filharmonikus Zenekarnak. 1954-től a Haltenyésztési Kutatóintézet tudományos munkatársa, a Balaton kormánybiztosa.

1892. december 30. Szilágyi Virgil országgyűlési képviselő halála (Bp). 1859-ben Táncsics Mihály védőügyvédje. 1862-ben felségárulás vádjával halálra ítélik, a várfogságból kegyelem útján szabadul. 1869 és 1872 között Vásárhely, 1881-től Székelyudvarhely országgyűlési képviselője.

1892Könyves István tanító halála (Hmv). 1839 és 1886 között a Deák Ferenc utcai elemi népiskolában tanít. 1871-ben a Református Tanítótestület alelnökévé, 1881-ben elnökévé választják. A népnevelés terén szerzett érdemeiért megkapja a koronás aranyérdemkeresztet, és utcát neveznek el róla.

100 éve történt

1917. február 12. Weisz László (1890–1945) átveszi Róth Antal (1875–1935) Andrássy utcai könyvesboltját, amely a város egyik szellemi központjává válik a két világháború között.

1917. október 2. Harmatta János Széchenyi-díjas nyelvész, klasszika-filológus, indológus, akadémikus születése (Hmv). A nyelvészeti tudományok doktora. 1968-tól 1988-ig az MTA Ókortudományi Kutatási Központjának igazgatója. Alapvető eredményeket ér el Ázsia, különösen a Hun Birodalom történetének kutatásában.

1917. október 5. Szabó Magda Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas író, költő születése (Debrecen). 1942 és 1945 között a vásárhelyi Református Leánygimnázium tanára. 1985 és 1990 között Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke.

1917. október 19. Dúzs Sándor református lelkész, budapesti főgimnáziumi tanár halála (Hmv). 1859 és 1973 között Nagykőrösön, majd a budapesti ev. ref. főgimnáziumban tanít. 1875-től 1891-ig szerkeszti a Protestáns Új Képes Naptárt.

1917. november 11. Aracsi Mihályné Szalai Jáger Mari méregkeverő halála (Hmv). Öt rendbeli gyilkosság miatt 1897-ben halálra ítélik. A királyi tábla a büntetést 15 évi fegyházra enyhíti. Büntetéséből 12 évet tölt le. 1907-ben feltételesen szabadlábra helyezik. Folytatja tevékenységét, ezért hátralévő büntetését kénytelen letölteni. Miatta csúfolja „paraszt Párizs”-nak a várost Bródy Sándor. Ezt a negatív képet szelídíti meg Ady Endre, amikor a maga Párizs-képét vetíti a városra A jövendő című folyóiratot köszöntve.

1917. december 17. A debreceni Gróf Tisza István Egyetem díszdoktorrá avatja Szeremlei Sámuelt.

75 éve történt

1942. január 18. Kárai László szülész- és nőgyógyász főorvos, adjunktus, úszó születése (Hmv). 1968-tól a vásárhelyi kórházban dolgozik. 1989 és 1999 között hatszor vesz részt a Transzplantáltak Világjátékán, amelyeken 21 arany-, 7 ezüst- és 1 bronzérmet nyer.

1942. január 31.Pásztor József író, újságíró halála (Szeged). A vásárhelyi református főgimnáziumban tanul. A Pesti Hazai I. Takarékpénztár tisztviselője. Tárcákat, novellákat, regényeket és ifjúsági könyveket ír, elnyeri a főváros Ferenc József-díját. Sok vásárhelyi témát is feldolgoz. Testvére Pásztor János (1881–1945) szobrászművész.

1942. február 18. Csorba Mihály dandártábornok, alpolgármester születése (Hmv). Tapolcán 1976-ig az ezred hadműveleti tisztje, majd ezredparancsnoki kinevezést kap, és egészen 1982-ig vezeti ezt az alakulatot. Ezután dandárparancsnok Vásárhelyen, majd 2002-től haláláig a város alpolgármestere.

1942. május 1. Petróczi Sándor tanár születése (Debrecen). Vásárhelyen a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat, majd a szegedi Mozgókép Kft. igazgatója, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke. Alapító és elnökségi tagja a Magyar Filmklubok Szövetségének.

1942. június 9. Bokor János tanár születése (Hmv). A Petőfi Művelődési Ház igazgatója, majd 1972-től nyugdíjba vonulásáig az Eötvös József (korábban Frankel Leó) Szakközépiskola tanára. A Dobó Ferenc Horgász Egyesület titkára, majd elnöke.

1942. júl. 30. Apróné Laczó Katalin tanár, szociológus, kandidátus születése (Hmv). 1977 és 1988 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanszékvezető, művelődéselméletet, kultúraelméletet, művelődéspolitikát, vezetéselméletet és szociológiát oktat.

1942. augusztus 28. Erdős (Engländer) Lajos vásárhelyi születésű főgimnáziumi tanár, filozófus, író halála (Bp). A budapesti Szent István Gimnázium tanára. Az elsők között foglalkozik természetfilozófiával tudományos alapon. Munkatársa a Huszadik Század és a Századunk című folyóiratoknak. Lefordítja Mach Az Érzetek elemzése (1927) című munkáját. A Vágó családon keresztül kapcsolatban kerül József Attilával.

1942. szeptember 1. Szuromi Pál művészeti író, kritikus születése (Hmv). A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a JATE (200-től SZTE) oktatója. 1995-ben létrehozza a Szegedi Grafikai Művésztelepet. Az Új Művészet és az Élet és Irodalom külső munkatársa, a Tiszatáj Alapítvány kurátora.

1942. november 5. Tereh Gyula református lelkész halála (Hmv). 1890-től a vásárhelyi református egyház népiskola-felügyelő lelkésze, 1907-től Susán lelkésze. 1910-től a békés-bánáti református egyházmegye tanácsbírája. Apósa Szeremlei Sámuel lelkész, történetíró, akadémikus.

1942. november 17. Rosztóczy István orvos, mikrobiológus, egyetemi tanár születése (Hmv). Az orvostudományok doktora. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében kezd dolgozni. 1968-tól tanársegéd, 1981-től adjunktus, 1983-tól docens. Nemzetközileg kiemelkedő eredményt ér el az interferon-rendszer kutatásában.

1942. november 21. Szentkirályi Zsigmond orvos, egyetemi tanár halála (Kolozsvár). 1922-től 1938-ig a vásárhelyi Erzsébet Közkórház újólag létesülő, 50 ágyas, bőr- és bujakóros osztályának vezetője, majd főorvosa. 1929-ben a Társadalombiztosító Intézet bőr és venereás rendelésének vezetője. 1930-tól a vásárhelyi Rotary Club titkára. Ezután haláláig a kassai kórház főorvosa.

1942. december 11. Kokovay János vásárhelyi születésű plébános, kanonok halála (Vác). 1907-től Erzsébetfalván lelkész. Templomot, kántorlakot és plébániát építtet. 1918 és 1935 között Vác-Felsővárosban plébános, kanonok. Szerkeszti a Váczi Közlöny című hetilapot.

1942. december 24. Kokovay (Vay) Mátyás fűszer- és gyarmatáru kereskedő halála (Hmv). Önálló üzletét 1871-ben alapítja a Kálvin téren, Kossuth téri fióküzletét 1883-ban nyitja meg. A Gazdabank alapítója. A Kálvin tér 1. sz. alatti palotáját 1892-ben építi.

50 éve történt

1967. február 25. Vitéz Koncz Péter építőmester halála (Hmv). Többek között Pál testvérével munkásházakat építenek, felépítik a Sast, a Korzó mozit, Kruzslicz Károllyal és Tóth Kovács Ferenccel a városi bérpalotát. Fia ifj. Koncz Péter építész, városi mérnök, testvére Koncz Pál építőmester, iparegyleti elnök.

1967. március 17. Tárkány Szücs Ferenc nemzetgyűlési képviselő halála (Hmv). Az 1930-as években a FKgP helyi szervezetének elnöke, a párt országos választmányának tagja. 1944. december 18-án a vásárhelyi népgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választja. 1945-től 1947-ig Vásárhely nemzetgyűlési képviselője.

1967. október 8. A Bethlen Gábor Gimnáziumban felavatják Kamotsay István (1923-1994) vásárhelyi születésű szobrászművész díszkútját. A 32 téglalap felében hegesztett fémgrafikával emberi alakok láthatók, a másik felében feliratok olvashatók. A művész eredetileg Németh Lászlót kérte fel a kút fémnégyzetei szövegeinek megírására. Végül saját maga írta meg, amely az emberiség és a magyarság életigazságait összegzi.

25 éve történt

1992. január 23. Mónus István jogász, rendőr ezredes halála (Hmv). 1945 és 1949 között a vásárhelyi rendőrségen dolgozik, utóbb rendőrkapitány. 1947-ben Kiskunhalasra helyezik. Tőrvívó, 1948-ban olimpiai kerettag. Az 1956-os forradalom idején végzett tevékenységéért börtönre ítélik. Jogászként többé nem engedik dolgozni. 1990-ben rehabilitálják. A felajánlásából készül el a BGG panteonjában avatott Kovács Ferenc-dombormű 1987-ben.

1992. január 30. Sipka Sándorné Serfőző Rózsa vásárhelyi születésű tanár halála (Debrecen). 1952-től a Bethlen Gábor Gimnázium tanára. 1962-től Csongrád megye idegen nyelvi szakfelügyelője. 1964-ben tanártársaival, Krékits Józseffel (1930–2015) és Földesi Ferenccel (1935–2016) együtt létrehozzák az ország első középiskolai nyelvi laboratóriumát. Magyarra fordítja Hugo Hartung Vásárhely ihlette Ich denke oft am Piroschka című regényét.

1992. február 15. Szabó József vásárhelyi születésű jogász, egyetemi tanár halála (Szeged). 1941-től 1944-ig a kolozsvári egyetem magántanára. A háború után 1945-től 1947-ig az Iparügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztályán dolgozik. 1947-ben Oxfordban megismerkedik Jászi Oszkárral, aki támogatást ígér neki a Rockefeller-ösztöndíj elnyeréséhez. Itthon azonban bevonják útlevelét, és 1950-ben elbocsátják állásából. Emigrálni próbál, elfogják, három év börtönre ítélik. Jelentős az összehasonlító alkotmányjogi és jogbölcseleti munkássága.

1992. április 12. Antall József miniszterelnök felavatja a második világháborús emlékművet (Lantos Györgyi alkotása) a Hősök terén.

1992. április 24. Lányi Lajos tanár, karnagy, igazgató halála (Hmv). 1972-ben kerül a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolába, 1982-től haláláig az intézmény igazgatója. Még ebben az évben alapítója és másodkarnagya a Városi Vegyeskarnak. Sokat tesz a néptánc-oktatásért. Nevét a Lányi Lajos Közhasznú Népművészeti Egyesület őrzi.

1992. július 16. Vásárhelyi (Zsarkó) Lajos református lelkész halála (Hmv). 1949-ben a Vásárhely-csúcsi egyházközség lelkészévé választják, majd 1951 elejétől ótemplomi lelkipásztor. 1955 őszén az egyházi bíróság politikai okok miatt állásvesztésre ítéli. 1958-tól Mindszenten parókus lelkész, de novemberben egy újabb egyházi bírósági ítélet nyomán elveszti állását. Ezután virágkötőként dolgozik.

1992. december 12. Megalakul a Magyar–Francia Baráti Társaság helyi szervezete.

1992 Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vásárhelyi szervezete.

1992 Dratsay Ákos vásárhelyi születésű fuvolaművész kezdeményezésére és vezetésével megrendezik az I. Országos Fuvolás Tábort, amely 1999-ben fesztivállá bővül.

Összeállította: Kovács István