2016 jeles évfordulói Hódmezővásárhelyen

25 éve történt

1991. február 26. Megalakul a Szeremlei Társaság.
1991. március 1. Megjelennek a Vásárhelyi Promenád (főszerkesztő Kovács Imre Attila), valamint a Vásárhely és Vidéke (főszerkesztő Ocsovszky László) napilapok első számai.
1991. április 11. Tizennyolc alapító taggal újjáalakul a Gazdasági Egyesület.
1991. május 2. Megnyitják az első diszkont áruházat a piactéren.
1991. május 27. A kórház visszakapja az Erzsébet nevet.
1991. június 12. Grezsa Ferenc halála (Hmv). Irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, Vásárhely díszpolgára. 1957-től a Bethlen Gábor Gimnázium tanára, majd igazgatója. 1975-től a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára. 1990-től a JATE egyetemi tanára. Jelentősek a Németh László életére és munkásságára vonatkozó kutatásai.
1991 Koncz Péter halála (Bp.). Vásárhelyi születésű építész. Többek között Pál testvérével felépítik a Sast, a Korzó mozit, Kruzslicz Károllyal és Tóth Kovács Ferenccel a városi bérpalotát.
1991. szeptember 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy Ferenc József és Erzsébet királyné (Vastagh György) képei kerüljenek vissza eredeti helyükre.
1991. november 7. Makai Péter halála (Bp.). Vásárhelyi születésű Erkel-díjas rendező, díszlet- és jelmeztervező. 1957-ben az Operaház segédrendezője, Nemzeti Színházi kitérő után haláláig az Operaház rendező-tervezője. 1978-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanít. Vendégrendezőként Európa több dalszínházába is meghívják. Anyja József Eta, nagybátyja József Attila
1991. december 10. Forgács Péterné Török Eszter halála (Bp.). Vásárhelyi születésű orvos, kardiológus, az orvostudomány kandidátusa. 1957-től az Országos Kardiológiai Intézet munkatársa, 1980-tól osztályvezetője. Németh László író legkedvesebb tanítványa. Égető Eszter című regényének címszereplője nem véletlenül viseli az Eszter nevet, a hősnő a tanítvány vonásaiból is sokat hordoz.

50 éve történt

1966. január 13. Janáky István halála (Bp.) Vásárhelyi születésű Ybl-díjas építész. Az 1950-es években a Budavári Palota helyreállításával foglalkozó építészcsoport vezetője. Nevéhez fűződik a veszprémi egyetem főépülete, a margitszigeti Palatinus strandfürdő, a kecskeméti Aranyhomok Szálló, valamint a vásárhelyi Petőfi Kultúrház tervezése.
1966. február 2. Vásárhelyi Júlia halála (Bp.). Vásárhelyi születésű újságíró, író. 1910-től a Délmagyarország munkatársa. 1940-ig tisztviselő Szegeden. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. Juhász Gyula verset ír hozzá Szonett Júliához címmel.
1966. november 22. Szabó Samu halála (Pécs). Vásárhelyi születésű Kossuth-díjas színművész. Szülővárosában, Vásárhelyen lép először színpadra. 1923 és 1927 között Szegeden játszik Andor Zsigmond, majd Faragó Ödön színigazgatása alatt. 1943-tól Debrecenben szerepel, ahol rendez is. 1949-től haláláig a Pécsi Nemzeti Színház tagja.
1966. december 16. Kohán György halála. Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész. Egyik alapítója a Tornyai Társaságnak. 1936-tól haláláig rendszeresen ingázik Budapest, Vásárhely és Gyula között. Sok mellőztetés éri. Élete vége felé visszaköltözik Gyulára. Végrendeletében Gyula városára hagyja több ezer művét. Emlékét Vásárhelyen utca és emléktábla őrzi.

75 éve történt

1941. október 18. Nagy Margit halála. Vásárhelyi születésű operaénekes. 1923-tól haláláig a Magyar Állami Operaház tagja, két évtizeden át vezető lírai szopránjai közé tartozik. Fellép Barcelonában, Bécsben, Prágában, Olaszországban. Különösen Mozart-énekesként ismert.
1941. november 27. Kalmár Zsigmond halála (Hmv). Rostagyáros. Az ún. Kalmár-féle gabonarostát 1888-ban szabadalmaztatja. A Petőfi utcán nyit műhelyt találmánya gyártására, később a Jókai utcán állítja fel gyárát. Rostáját Bulgáriába, Szerbiába, Romániába és Oroszországba exportálja. Ipari Szakközépiskolát és utcát (Ipari Parkban) neveznek el róla.
1941. december 29. Szabó Sándor halála (Hmv). Építész, építőmester. Nevéhez fűződik a városi bérház, a Hajdú-ház (Emlékpont) és a kakasszéki szanatórium építése. Törvényhatósági bizottsági tag, az 1930-as években az Ipartestület elnöke, az Országos Mérnök és Építész Egylet tagja.

100 éve történt

1916. június 12. Zsigmondy Béla halála (Bp.). Gépészmérnök, kútfúró, hídépítő. Ő fúrja Vásárhely első artézi (Bakay) kútját. Vásárhelyen teret neveznek el róla, 2003. május 30-án a Dáni utca 39. számú ház falán felavatják domborművét.
1916. július 4. Körtvélyessy László születése (Hmv). Tanár, a neveléstudomány kandidátusa. 1939-től 1941-ig a vásárhelyi Református Leánygimnázium, 1961-ig a Bethlen Gimnázium tanára. 1961−1962-ben a Tankönyvkiadó Vállalat felelős szerkesztője. 1962 és 1977 között a JATE adjunktusa, majd 1977-ben docense. A biológiatanítás módszertanával foglalkozik.

125 éve történt

1891. január 1. Rónay Lajos halála (Bp.). Jogász, főispán, országgyűlési képviselő. Részt vesz az 1848−1849-es szabadságharcban, ezért évekig az aradi várbörtönben raboskodik. 1860-ban és 1865-ben országgyűlési képviselő az óbesenyői kerületben. 1871-től megyei főispán. Jelentős az érdeme, hogy Vásárhely elnyeri az önálló th-i jogot. 1881 és 1886 között Vásárhely főispánja.
1891. március 17. Vásárhelyi Júlia születése (Hmv). Vásárhelyi születésű újságíró, író. 1910-től a Délmagyarország munkatársa. 1940-ig tisztviselő Szegeden. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. Juhász Gyula verset ír hozzá Szonett Júliához címmel.
1891. március 22. Giovannini Rudolf születése (Füzesabony). Gyógyszerész, gyógynövény-szakember, kormánybiztos. 1922-ben kerül Vásárhelyre, a Károlyi utcai Késői-gyógyszertárban dolgozik. Később a Földművelésügyi Minisztérium a Gyógy- és Vegyipari Növényforgalmi Irodájának vezetője, 1936-tól a Gyógynövénykísérleti Állomás igazgatója, 1947-ben e terület kormánybiztosa. Testvére cukrászdát működtet a Kossuth téri Görög palotában
1891. március 28. Endrey Béla születése (Hmv). Polgármester, főispán. 1936-ban polgármesterré választják. 1943. december 27-től 1944. február 1-jéig ellátja a főispáni és közellátási kormánybiztosi teendőket. A Szentesi út melletti tucatnyi lakóházat róla Endrey-telepnek nevezik el. A háború végén külföldre távozik. Ohio-ban telepedik le.
1891. június 28. A város első sportversenyét rendezik a Népkertben. A versenyszámok: 21 kilométeres távgyaloglás (Kossuth tértől a Tisza-hídig és vissza), 100 yardos síkfutás, súlydobás, távol- és magasugrás, kerékpározás, szertornázás, kardvívás. A vásárhelyiek közül Szathmáry Tihamér fölényesen nyeri a kardvívást.
1891. október 2. Kérdő Márton halála (Hmv). Gazdálkodó, 1848-as nemzetőr. 1866. november 1-jén nagy tömeg veszi körül a városházát. Az élükre áll, közli a főbíróval a nép követelését, a városi adó eltörlését, a városi pénztár szigorúbb ellenőrzését, egyszerűbb közigazgatást. A csoportosulást a katonaság oszlatja szét, őt pedig börtönbe vetik. Alakját Jókai Mór Egy ember, aki nem koronáz című tárcájában örökíti meg.
1891 Felavatják a Klauzál és a Bárd utca sarkán a Császtvay-kutat, a kútfúrómester Varga Károly. Az 1950-es években elbontják, majd 1988-ban helyreállítják.
1891 A Petőfi utcán egy bérelt házban megalapítják a szemkórházat.
1891 Kokron József a Fácán utcából a Teleki u. 18. szám alá telepíti át üzemét.

150 éve történt

1866. február 17. Kallós Ede születése (Hmv). Szobrászművész. A századforduló egyik legtermékenyebb alkotója. Nevéhez fűződik többek között az ópusztaszeri Millenniumi emlékmű, a budapesti Erkel-síremlék. Vásárhelyi Kossuth-szobrát 1903. március 22-én avatják fel. Szülővárosában emlékét utca, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban vörösmárvány dombormű őrzi.
1866. június 8. Várady Gyula születése (Sárosoroszi). Festőművész, hangszerkészítő. 1903 és 1907 között unokaöccse, Rudnay Gyula vásárhelyi tartózkodása idején ő is itt él. Műtermét az Andrássy utcán, nem messze a Plohn József műteremtől rendezi be. Később Budapestre költözik. Mesterhegedű készítésével is foglalkozik.
1866. július 12. Nemes Marcell születése (Jánoshalma). Műgyűjtő, műkereskedő, mecénás, Kecskemét és Jánoshalma díszpolgára, a francia becsületrend lovagja. Gyermekkorában Vásárhelyen nevelkedik. Pályája a vásárhelyi Grossmann-féle ún. golyósboltból indul. Greco festményeinek vásárlásával a világ legismertebb műgyűjtői közé kerül. 1918-tól Müchenben él.
1866. augusztus 16. Berger Mór születése (Hmv). Orvos. Berlinben ismeri meg a Robert Koch által felfedezett tuberkolózis bacillus elleni gyógykezelési módozatokat. Itthon közleményei feltűnést keltenek, hiszen az Alföld népbetegsége a tuberkolózis. A szegedi kórház alorvosa, majd osztályvezető főorvosa.
1866. szeptember 16. Koncz Pál halála (Hmv). Építőmester. Vezeti az újvárosi templom, a Zárda és Keleti Adolf emeletes házának építését. 1901-ben az Iparegylet elnökévé választják. Andrássy és Batthyányi utca sarkán építi fel saját házát 1910-ben, amely Koncz-palota néven válik ismertté. Az épületben nyílik meg előbb az Uránia Színház (mozi), majd a Közgazdasági Bank.
1866. október 11. Beszedits Antal halála (Hmv). Polgármester. 1856-tól Vásárhely főjegyzője, majd 1858 és 1860 között polgármestere.
1866 Pákozdy László születése (Hmv). Állatorvos. 1902 és 1934 között városi, majd th-i megyei főállatorvos. Tagja az Iparegyletnek, Állatforgalmi és Húsipari Rt-nek és a Kisbirtokosok Szövetkezetének. Publikációi jelennek meg a baromfitenyésztés témakörében. Fiai Pákozdy Ferenc költő, Pákozdy László Márton ref. lelkész, teológus, vallástörténész, egyetemi tanár.
1866 Megalakul a város első olvasóköre, az Iparos Olvasó Egylet.

175 év történt

1841 Bíró Pál születése (Hmv). Honvédelemügyi miniszteri tanácsos. Az elnöki osztály főnöke. Az 1896. október 28-i országgyűlési képviselőválasztáson a Szabadelvű Párt színeiben Endrey Gyula mögött a második helyet szerzi meg
1841 Császtvay István születése (Hmv). Vendéglős, iparegyleti alelnök. A Szabadság Olvasókör megalakulásakor Susánban nyitja meg vendéglőjét. Ő fúratja Susán első artézi kútját. Törvényhatósági bizottsági tag, az evangélikus egyház helyettes felügyelője.
1841 Megalakul a Zsidó Hitközség, megnyitja első elemi iskoláját.
1841 H. Nagy Lajos születése (Hmv). Gimnáziumi tanár, szerkesztő. Előbb Sárospatakon tanít, majd 1869-től 1897-ig a Vásárhelyi főgimnázium tanára. Szerkeszti a Vásárhelyi Közlöny és a Hód-Mező-Vásárhely című lapokat.

200 éve történt

1816. október 16. Először érkezik a városba színtársulat, vezetője Láng Ádám János. Előadják Kotzebue Keresztes vitézek című lovagi játékát.
1816 Kiss András halála (Hmv). Református lelkész. 1789-től halálig Vásárhelyen szolgál, 1812-től esperes. Nevéhez kötődik a Református Újtemplom felépítése.

225 éve történt

1791. január 8. Schéner György születése (Nagyvárad). Mérnök, földmérő. 1815-től Csongrád, majd Csanád megye „becsületbeli” földmérője. Részletesen felméri és feltérképezi Csongrád megyét. 1840−1842-ben külön felméri a nagy kiterjedésű vásárhelyi határt. 1818-ban magyarra ülteti át Shakespeare Makrancos hölgyét, a Kolozsvári Nemzeti Színház többször a műsorára is tűzi. A Szegfű utcát 1851 és 1856 között Schéner-köznek nevezik.
1791 Csók Mózes születése (Nagykőrös). Ügyvéd. 1823-tól 1845-ig Vásárhely jegyzője, majd lemond állásáról, és ügyvédként dolgozik. Nevét a Hód-Mező-Vásárhely város statisticai leírása című munkája teszi maradandóvá, amelyet a kor ismert statisztikai írója, Palugyay Imre a Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása című kötetének fejezeteként a saját neve alatt Pesten jelentet meg.
1791 Vekerdy Nagy József születése (Hmv). Rektor. A vásárhelyi gimnázium tanára, 1815-től 1817-ig rektora. 1829-ben és 1830-ban igazságügyi tisztviselő. Dolgozik gyámatyaként, uradalmi gyámnokként, majd 1852-től közgyámként, a városi árvabizottmány pénztárosaként.

275 éve történt

1741 Gyulai német kőművesek az Ótemplomra állandó tetőt és köré téglából, lőréssel ellátott falat építenek.

450 történt

1566 Tatár csapatok elpusztítják a várost és környékét. Fecskés, Földvár, Solt és Szőlős soha nem települ újra.

Összeállította: Kovács István