.

Az Értől a Tiszáig

Domokos Tamás

Az Értől a Tiszáig
Egy orvosnő élete a XX. században — Dr. Hajós Erzsébet (1899–1996)1

Az Osztrák-Magyar Monarchia erősödő kapitalizálódásának croissant crisis jelei a XIX. század utolsó évtizedeiben egyre inkább megmutatkoztak:

Kossuth Lajos elveszti magyar állampolgárságát, ugyanakkor rendkívüli pompával rendezik meg temetését, alakítják ki mauzóleumát. A munkások és parasztok sztrájkjai erősödnek, követelik a „háromszor nyolc”-at.2 Bevezetik a polgári házasságkötést, és megtörténik az állam és az egyház különválása. Hódmezővásárhelyen letartoztatják az Általános Munkás Olvasóegylet szervezőjét, Szántó Kovács Jánost. A millenniumi ünnepségek a magyarság nemzetiségek feletti hegemóniáját, nemzetfenntartó képességét hangsúlyozzák, az asszimiláció jegyében pedig üdvösnek tartják a családnevek magyarosítását, vallás területén pedig az áttérést. A meglévő társadalmi problémáik (munkanélküliség, jogfosztottság, antiszemitizmus) orvoslására sokan szülőföldjük elhagyását tartják gyógyírnak. A 19–20. századfordulóra soha nem látott méreteket ölt a munkások és a parasztok kivándorlása.3 A kivándorlók között van Hajós Erzsébet anyai ágának több tagja is.4
A 80-as évek derekán a második vasútépítési hullám söpör végig Magyarországon. 1887-ben átadják Nagyváradot Érmihályfalvával, valamint Margittával összekötő vasútvonalat. A Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal preformálja a néhány évtized múlva kialakításra kerülő trianoni határt. Ekkor épül meg a székelyhídi vasúti delta és állomás,5 amely a nagyváradi vasúti tisztviselő s ügyestollú fiatal székely író, Hajós Miklós számára munkalehetőséget, családjának pedig tisztes megélhetést biztosít. Felesége a nyíregyházi Bergstein Emma, Grossmann Adolf nevelt lánya, akivel 1895-ben kötött házasságot6 (1. kép). Hajós Miklós korábban abban a városban élt, amely jellemzésére Ady szavait veszem kölcsön: „...a nagyváradi életművészet specialitása az, hogy itt egymásra találnak az emberek. Hiába rakódott össze ez a város antitézisekből, szabadgondolkozókból és papokból, keresztes templomokból és zsinagógákból, az ősök pöffeszkedő kultiválóiból és okos yankee-individiumokból, fanatikusokból és protestánsokból stb. stb. Az egymással rokonok itt egymásra lelnek, s itt bármelyszabású kiválóság szerephez jut.”7
A közeli Bihar megyei Székelyhídon (2. kép) lát 1899. április 2-án napvilágot történetünk sikeres-sikertelen/szenvedő alanya, Hajós Erzsébet8, akinek négy testvéréről van tudomásunk (István György, Júlia, László, Margit).9
A vasutasélet, a fegyveres testületekéhez hasonlóan, nem tekinthető állóvíznek, hiszen a munkaterület, a munkabeosztás gyakran változik. A vasutasság ezen kívül magával hozza a viszonylag gondtalan családi utazás lehetőségét a Monarchia területén belül (1. kép) és azon kívül is (3. kép). Hajós Erzsébet karonülőként tett szentpétervári kiruccanásának apropója feltehetően rokonlátogatás volt. Ami meglepő, Alan Pasetti/Ottó Renard szentpétervári műtermében nemcsak II. Miklós orosz cárról készül portré,10 hanem egy magyarországi vasutas feleségéről és lányáról is (3. kép).11 A következő kép Szentpétervártól cca. 1600 km-re fekvő „Körös-parti Párizsban”, a Holnap antológia szülőhelyén, Nagyváradon készült a Fő és az Apáca utca sarkán fekvő egykori atelierben, amely előtt 2012. október 27-i óta áll Deák Árpád Holnaposok-szoborcsoportja (4. kép). A Lojanek-féle képen (5. kép) párhuzamosan levarrt hajtásokkal (pié) díszített ruhában tűnik fel a dús és göndör hajú Hajós Erzsébet. Elmondása szerint, bakfis korában haját gyakran megdicsérték és irigyelték is a brassói szász piacosok. Az Arcanumból tudjuk, hogy édesapja 1913-ban állomásfőnök és főellenőr volt Brassóban.12 A polgári leányiskola elvégzése után elhagyja a családi házat (6. kép), és 1913-tól a Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet (7. kép és 1. ábra) tanulója.13 Brassói és sepsiszentgyörgyi éveinek köszönheti, többek között, a német nyelv elsajátítását. Az asyliumi állapotoknak 1916. augusztus 28-án hajnalban vége szakad, a román csapatok a hadüzenetet követő napon bevonulnak Sepsiszentgyörgyre.14 A menekülésre kényszerült intézetet Debrecen fogadja be, így a leendő tanítónők a 1916/1917. tanévet a kálvinista Rómában fejezik be, és 1917-ben veszik kézbe diplomájukat.15 Persze Brassót sem kerüli el a fátum (8. és 9. kép). Már csak néhány háborús év van hátra Magyarország imminuciójáig (Versailles, 1920. június 4.).
Az első világháború a magyar békedelegáció által aláírt trianoni "békeszerződéssel" zárul. Néhány hónappal a „békeszerződés” aláírása után (szept. 26.) gróf Teleki Pál kormánya elfogadtatja, az 1920. évi XXV. tc.-t, a felsőoktatásba bekerülő nemzetiségiek számát szabályozó „numerus clausus”-t, amelyet feltehetően a polgári demokratikus forradalomra és a Tanácsköztársaságra való reminiszcencia generált.
Hajós Erzsébetnek a korlátozások ellenére sikerül Szegeden megkezdeni egyetemi tanulmányait a Kolozsvárról Szegedre átmentett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, amely kapuját Szegeden Horthy Miklós kormányzó16 1921. október 9-én nyitja meg. Az első félévben a medikushallgatók 40%-át a Romániához csatolt területről érkezők tették ki, és a Mózes hitvallásúak aránya elérte a 36%-ot. Az utóbbiak aránya a diploma átvételekor (1925) megközelítette a „numerus clausus”-szal előírt 6%-ot. (202 kezdő és 37 végző). Az Orvostudományi Karra felvételizettek között a nők aránya mintegy 14% volt.17
Hajós Erzsébet átvészeli a lemorzsolással járó tortúrát, és sikeresen végez az Orvostudományi Karon (10. kép), ahol Dr. Csengery János rektor, Veress Elemér dékán és Dr. Issekucz Béla jegyző jelenlétében, 1925-ben kapja kézhez diplomáját.18 (28 év telt el Hugonnai Vilma grófnő budapesti doktorráavatása óta!) Húga Párizsban kezd új életet (11. kép).
1927-ben kerül Mindszentre, ahol a Stefánia Csecsemővédő Intézet védőintézeti orvosi állását tölti be (12. kép19), ügyvezető igazgatója pedig Dr. Finta Dezső.20 Később Dr. Korom Ernővel, a község fogorvosa is.21 Sikeresen beilleszkedik a település életébe, ahol szívvel-lélekkel végzi áldozatos munkáját, és ahol barátaitól elnyeri a „Doki” becenevet. Úgy tűnik, hogy a partiumi, érmelléki születésű hölgy véglegesen gyökeret ereszt a Tisza mindszenti partján. Hét évi mindszenti tartózkodás után házasságot köt22 Kosóczky József elegei iskolában dolgozó tanítóval23 (13. kép), és 1936-ra felépül Rimár István budapesti építész tervezte24 93 m²-es, várós, rendelős és pincés összkomfortos házuk az Óvoda utca 21. (?) alatt (14. és 15. kép). 25 (Bozóki Margit 1996-os munkájában Óvoda utca helyett Óvoda köz szerepel. Az utca ma József Attila nevét viseli, s ennek megfelelően a ház mai címe: József Attila u. 4.)
Házasságkötésük évében rendezi meg Székely István „Ida regénye” című filmjét, Ágai Irén és Jávor Pál főszereplésével. A film Fényes Szabolcs – Mihály István fülbemászó betétdalát ([...] Oda vagyok magáért, a fekete hajáért/ egyetlenegy szaváért, mosolyáért./ Oda vagyok egészen a szívembe bevésem./ Hallgassa meg, ha kérem a kérésem./Szeretném ha szeretne, rám nevetne!/ Nem kívánom sokáig, csak örökre! [...]) egy intim pillanatban bizonyosan együtt dúdolta a fiatal házaspár.
Szabad idejüket barátok között töltik. Szellemépítő beszélgetéseket folytatnak kertjükben (16. kép), a víkendházuk előtti Tisza-part homokján, nyárak és fűzek enyhet adó árnyékában; néha pedig vízre kelnek a K. Y. jelzésű csónakkal, vagy a Kristály lemezjátszón Kristály és Radiola lemezeket hallgatnak, netán mezítláb táncoltak a homokos parton. 26, 27 Az orvosnőt időnkét meglátogatja György bátyja, és ilyenkor elmaradhatatlan téma a gyermekkori erdélyi élmények felidézése (17. a. és b. kép).
A parlament politikai kéményén vitéz ómoraviczai Imrédy Béla és széki gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt sötét, kormos füstfelhők (1938.XV. tc. és 1939. IV. tc.) szállnak fel, amelynek hatására „Doki”-t 1941-ben elbocsátják a gyermek- és csecsemővédelmi szolgálatból, mert ...» a zsidóság anyagi és hatalmi pozíciójának a megerősítésén dolgozik, és így a magyarság életterére feltétlen káros hatású... közéleti megbízása.« 28 Közel egy évtizeddel édesapja elvesztését követően29, újabb csapás éri. Békésen élő édesanyját Auschwitzba deportálják, ahol a „pallida mors” vár rá (1944. 06. 25.). 30
1944. október 8-án a II. Ukrán Hadsereg 243. lövész hadosztálya és az 1. román hadsereg 7. hadtest 19. gyalogos hadosztálya hídfőállást épít ki Mindszenten, a Tisza jobb partján a nagyrév körül a német–magyar csapatok ellenállása ellenére.31 A Tisza körüli harcok jó hétig tartanak.
Az ukrán tisztek a harcok alatt falusi házakban szállásolják el magukat. Szüleim elmeséléséből tudom, hogy egy tiszt gyakran hintáztatott engem, a ruháskosárban fekvő kéthónapos csecsemőt, és közben mondogatta: „Быть партизаном.”32 Házunktól távol tartotta az „idegeneket” az a cirill betűs mágikus mondat, amelyet a hozzánk beszállásolt tiszt írt a kapura krétával. Persze az ukrán tiszteknek is jutott egy kis idő a kikapcsolódásra, a Kristály gramofonunk nagy bánatára. A tisztek jóérzésűek lévén, pálinkát nemcsak magukba, hanem a lemezjátszó membrános fejébe is öntöttek. – Igyon a bárisnya is! – mondogatták. Mivel a lemezjátszót spirálrugó hajtotta, lejárta után kurblizni kellett. A kurblizás nagy figyelmet igényelt, mert a túlhúzás a rugó szakadásához vezethetett. Nem nehéz elképzelni, hogy a szakadást nem női kezek idézik elő.
„Dokinak” a falu egyedüli orvosaként – infernális állapotok között – el kell látnia a szovjet és román sebesülteket a front közvetlen közelében. Ide is pónifogat hordja.33 Közben tífuszos magyar katonát bújtatnak lakásuk pincéjében. Az élet perverz fintora: beszéli az ellátásra szoruló sebesült ellenség nyelvét. (A román nyelvet Erdélyben, az oroszt – Friedrich von Paulus marsall sztálingrádi kapitulációját követően [1943. január 31.] – autodidakta úton sajátítja el.)
A front elvonulása után megkezdődik a romok eltakarítása, és hamarosan feléled a politikai közélet is. „Doki” baráti kapcsolatai részben fellazulnak halálozás, elköltözés, nézeteltérés miatt. Egy évvel a Domokos család Hódmezővásárhelyre történő költözését követően, 1947-ben – a háborús évek tapasztalatai, a háborút követő évek kihívásai hatására, 20 év mindszenti munkálkodással a háta mögött – Szegedre a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjába (1950 óta az OTI, Tisza Lajos krt. 97.) kerül rendelőintézeti szakorvosnak.34 Szeged és Hódmezővásárhely közelségének köszönhetően a Kosóczky és a Domokos család még sokáig, amíg az egészségi állapotok ezt lehetővé teszik, vicaverza látogatja egymást. Az 1950-es évek elején keresztapánk, Józsi/Jósti bácsi egy sötét záporesős nap beugrik a Felszabadulás/Lázár utcai lakásunkba meglátogatni bennünket. Még ma is emlékszem arra a pillanatra, mikor Jósti bácsi hatalmas sárga bambusznyeles fekete huzatú esernyőjét becsukja, és hatalmas vízpermet borított be. (Ma már óvatosabb vagyok az esernyős emberekkel.)
A megfeszített szakorvosi munka, a permanens továbbképzések aláássák frigyüket. Közel 20 évi házasságot követően, ideálisnak nem mondható körülmények között, 1953-ban „Doki” elválik férjétől, és magára marad a Kazinczy utcai lakásban.35 Magányában gyakran gondol vissza a petróleumlámpával megvilágított mindszenti utcákra, egykori barátaira, a községháza építésére és a tizenhétajtós kerti házukra.36 Az 1960-as években fizikoterapeuta az OTI-ban.37 Ezekben az években gyakran meglátogat bennünket (18. kép), feltűnik a filatelista körben és bélyegkiállításokon (19. kép). Mi gyerekek mindig érdeklődéssel vettük körül az erős konkáv szemüvegű („szódásüveg fenekű”), széles műveltségi körrel rendelkező „Dokit”. Hihetetlen módon értett a gyerekek nyelvén, részben azért, mert ötgyermekes családban nőtt fel, részben azért, mert Sepsiszentgyörgyön elsajátította ennek tudományát, részben pedig a gyermekorvosi praxisának köszönhetően. Kitűnő társalgó volt. Mindenekelőtt didaktikusság, határozottság, szuggesztivitás és megdöbbentően széleskörű reál és humán műveltség jellemezte.38 Élveztük szarkasztikus humorát, és a farizeusság feletti, Hanna Mela festőművésznőre emlékeztető pálcatöréseit. Rendszeresen nevelt bennünket az egészséges életmódra, ha tehette, gyarapította táplálkozástudományi ismereteinket, és elmagyarázta a tout cassé, tout passé francia proverbium helyes értelmezését. Annak ellenére, hogy könyörtelenül tükröt tartott cselekedeteink elé, nem tudtunk rá haragudni.
Külföldi útjairól mindig hozott valami apróságot a családnak. Az apróság általában kávéskanál volt, tekintettel arra, hogy nagy kávésok voltunk. Örményországból egy geometrikus-díszítésű, alpakkának tűnő kanálkát hozott, amelyen apró cirill betűs veret volt: „МЮЗ ц76к медьх” 39 Rögzítettek voltak az árak (?), ezért az ellenértéket beleüthették az áruba, a nemesfémek próbájához hasonlóan. Nyugaton jártában egy 9 V-os, hüvelyknyi szárazelemmel működő CAPTAIN márkájú, 6 tranzisztoros zsebrádiót vásárolt magának. Az 1960-as évek elején – a táskarádiók megjelenése korában – ez a méret még unikálisnak számított. (A táskarádió renoméját jelzi Fényes Szabolcs–Bacsó Péter: Táskarádió dalának slágerré válása is.40 )”Doki”, hogy megossza örömét, elhozta hozzánk bemutatni a japánok újabb elektrotechnikai mini mütyürjét, a CAPTAIN-t. A bemutató furcsa véget ért. „Doki” látva a kütyü iránti beteges vonzalmam, megesett a szíve rajtam, és megvált tőle, azért, hogy nekem, az ácsingózónak rendkívüli örömet okozzon. A zsebrádió megváltását édesanyám vállalta magára. Csereértéke a csekélyke kínálat miatt igen magas volt, megközelítette édesanyám havi fizetését.
Ma is ereklyeként őrzöm a „Doki”-tól származó Ady: Halottak élén kötetet, valamint a Révai Kiadás Világkönyvtár sorozatában megjelent kétkötetes Darwin „Egy természettudós utazása a Föld körül” című könyvet. Ez utóbbinak köztudottan van hódmezővásárhelyi vonatkozása is, hiszen nem más magyarította, mint a vásárhelyi születésű Fülöp (Schweiger) Zsigmond.41 Mire emlékszem még? Egy téli utcát ábrázoló Berkesi Antal42 képre, amely „Doki” Kazinczy utcai szobája falán függött.

Nyugdíjba vonulását követően, szabad idejét macskái között (20. kép), keleti és nyugati országokba szervezett „kiruccanásokkal”, baráti kapcsolatok ápolásával, majd szeged-kiskundorozsmai Sziksósfürdőn lévő idegnyugtató emeletes víkendházában tölti.43
A millecentenárium évében, 1996. augusztus 26-án magára hagyottan, elfeledve hunyt el a szegedi klinikán. Urnáját, a belvárosi temető kolumbáriumában, négy gyászoló (Balla Angéla, Rakonczai József és felesége Marika, valamint ex-keresztlánya Vas Lajosné Domokos Mária) jelenlétében helyezték „örök nyugalomba” szeptember 13-án (péntek!).44 Vajon Szegeden még emlékeznek rá egykor páciensei? Egy biztos, Mindszenten még ma is – közel 70 év után is – „Doktorasszony háza”-ként emlegetik egykori lakóépületét (21. és 22. kép)!45
Ha Hajós Erzsébet életét egy tragikus szimfóniának (a lá Schubert IV. vagy a lá Mahler VI.) fogjuk fel, akkor a fémből készült, „örök nyugalomba” helyezett urnájának ellopása e szimfónia borongós codája. Vajon hova szórta ki a tolvaj hamvait? Végül is beteljesedik-e a „Dormi in pace Doki!” kívánság? Milyen volt ez a XX. század?

 

 Képek

 

1

1. kép: Szülei Grazban (~1895, Ø= 9,3 mm)46

46.
A festő és fotográfus Peter Hofer Annenstrasse 7. szám alatti műtermében készült a kör alakúra vágott és 10,7x16,4 cm-es litografált kartonra ragasztott kép. A kép hátoldalán fekete tintás kézírás található: „Hajós Miklós úr és fiatal neje” Feltételezem, hogy a fénykép nászúton készült.

 

Székelyhíd

2. kép: Székelyhíd/Săcuieni vasútállomása napjainkban47

 47.
1887-ben kialakított Biharpüspöki–Érmihályfalva és Székelyhíd–Margitta felé vezető vonal vasúti deltája Székelyhídon található. A közel 130 évvel ezelőtt épült állomást azóta jobb és bal oldalán bővítették az épület központi részével harmonizáló tetőtérrel és esőbeállóval.

 

Domokos3

3. kép: Édesanyjával Szt. Péterváron (~1900, 5,8x8,8 cm).

 

Domokos Holnaposok 4

4. kép: A Holnaposok-szoborcsoportja Nagyváradon (Fotó: Sükösd T. Krisztina48). A háttér bal oldalán az egykori műtermes bazár épülete látható.

48.
http://cultura.hu/aktualis/nagyvarad
Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül
Deák Árpád szobrászművész alkotása

 

Domokos5

5. kép: Óvodáskorban (~ 1905, 6x9,5 cm)

 

Domokos6

6. kép: Brassói lakásuk

 

tanítóképző WordPress

7. kép: Sepsiszentgyörgyi Tanítóképző 1906-ban (képeslap)

 

javított ábra

1. ábra: A Sepsiszentgyörgyi M. Kir. Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XVI. Értesítője. III. osztály (részlet)

 

Brassói pályaudvar

8. kép: A brassói pályaudvar az első világháború előtt (színezett képeslap)

Forrás: Vasutallomasok.hu200 × 130Keresés kép alapján Brassó.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu. Feltöltötte: Kővári Balázs

 

brassósi pályaudvar WordPress

9. kép: A brassói pályaudvar az 1916. évi román betörést követően (képeslap)

 

Domokos10

10. kép: A bubifrizurás egyetemista (1926)

 

Domokos11

11. kép: Júlia húga (Páris, 1927)

 

Domokos12

12. kép: Életkép a fonendoszkópos „Doki”-val a Stefánia Csecsemővédő Intézetben (1935)

Domokos13

13. kép: Férje, Kosóczky József a házasságkötés évében (1934)

 

Domokos14

14. kép: Épül a ház (1936 nyara, Mindszent, Óvoda utca 21?)

 

Domokos15

15. kép: A felépült ház bejárati teraszán (1936)

 

Domokos16

16. kép: Barátok között 1937-ben (Wolner Béla fakereskedő, Herczeg Gyula tanító, Herczegné Gizella tanító, Kosóczkyné Dr. Hajós Erzsébet, Wolnerné Korom Irén tanító, Domokos Lajos tanító)

 

Domokos17

17. a. kép: A mindszenti ház kertjében testvérével, Gyurival a háború előtt

 

17

17. b. kép: És majdnem egy fél évszázaddal korábban a mamával (6,0x9,5 cm)49

49.
Babar és Harth fényképészeti műtermében, Nyíregyházán készült ~ 1900-ban. 

 

Domokos18

18. kép: Domokoséknál Hódmezővásárhelyen az 1960-as évek elején (Kosóczkyné Dr. Hajós Erzsébet, ifj. Ivanits János, Gruber Noémi, Domokos Mária és a szerző – Fotó: Ivanits János)

 

19

19. kép: És filatelista is volt (fotó: Piflis József, Fény. Szöv. Szeged. 1965)

 

Domokos20

20. kép: A macskák nem maradtak egyedül (Rakonczai József nyugdíjasként kapta lencsevégre szegedi lakásában, a 80-as években)

 

21

21. kép: A szépen karbantartott és virágos 80 éves mindszenti ház (Balról jobbra Vas Lajosné Domokos Mária a dokumentum-tulajdonos, adatközlő és Kiss Flóriánné Terike a ház jelenlegi birtokosa, adatközlő)

 

22

22. kép: A ház külső képe (2016, Mindszent, József Attila utca 4.)

 

 Hivatkozások, jegyzetek, források

 

Jegyzetek:

1. E rövid curriculum vitae megírására több dolog is inspirált: •Mindszent története és népélete monográfia „A közegészségügy története” fejezetében a doktornőről alig esik szó, annak ellenére, hogy a községben közel 20 évig praktizált. A Demeter Lajosné–Marton Istvánné szerzőpáros, a hosszabb ideig szolgálatot teljesítő orvosok felsorolásakor nem tesz említést Kosóczkyné Dr. Hajós Erzsébetről. • Szüleim évekig mindszenti pedagógusok voltak, a doktornő/”Doki” ismeretségi köréhez tartoztak. Mi gyerekek látogatásai során kötöttünk vele ismeretséget. • 1996. évi elhunyta után Vas Lajosné Domokos Máriához./ az orvosnő férjének keresztlányához került „Doki” hagyatékából közel félszáz fotó, 1314-1924/25 e.t.sz. „orvostudori oklevél”/diploma, házassági igazolvány másolat, temetési értesítő, bírósági jegyzőkönyvek, tényvázlat, néhány könyv. A 13.,14.,16.,18., 21., 22. kép saját tulajdonomat képezi. • Úgy ítélem meg, hogy „Doki” élettörténete, annak ellenére, hogy forrásanyaga igen hézagos, alkalmas arra, hogy tükröt tartson a XIX. századból átörökölt, és a XX. században generálódó társadalmi problémáink elé.

2. 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás

3. Benczédi l., Gunst P., Heckenast G., L. Nagy Zs. és Márkus L. (1987): Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Tankönyvkiadó, Budapest.

4. A hagyaték közel félszáz fotója között találunk New Yorkban (Newman’s STUDIO OF ART PHOTOGRAPHY), valamint spanyol nyelvterületen fotografáltakat is. Ez utóbbiak belga Gevaert papírt használtak. Egy 1946-ban datált kép már tükörreflexes géppel készült.

5. sts.bdtf.hu...könyvtár/TERMÉSZET.../Újvárosi Tamas.doc – Újvárosi Tamás: Történelmi, természet- és társadalom-földrajzi tényezők hatása a bihari vasúthálózat hasznosítására.

6. Nyírvidék,1895 –16. évf. 18. sz., 1895. május 5. Újdonságok rovat: Esküvők.

7. Ady E. (Dyb): A hétről. – Nagyváradi Napló, 1902. okt. 26.

8. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XV. és XVI. Értesítője. Sepsiszentgyörgy. 22. illetve 21 oldal.

9. A család személyazonossági igazolójegyei alapján.

10. Nicholas II. of Russia – New Word Encyclopedia

11. A Hajós család mobilitását jelzi a hagyaték töredékében található fényképek készítésének települései: Budapest, Csíkszereda, Előpatak (híres háromszéki fürdőhely, ma Vîlcele), Graz, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Mindszent, Nagyvárad, Nyíregyháza, Párizs, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Szentpétervár.

12. Magyarország tiszti cím- és névtára 1913. 32. évf. Arcanum, 317. oldal

13. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XV. és XVI. Értesítője. Sepsiszentgyörgy. 22. illetve 21 oldal.

14. http://epa.oszk.hu/009 , Kocsis Lajos: Erdélyi menekültek Debrecenben 1916 őszén. 19. oldal

15. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XVII. Értesítője. Debrecen. 21. oldal. Köszönettel tartozom Kocs Irénnek, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusának, aki az Értesítő megfelelő oldalait elküldte nekem.

16. A kormányzó „Kegyelmes Úr Ő Főméltósága” titulusait elhagytam.

17. Kolozsvári múlt, szegedi jövő. A szegedi egyetem első évtizedei.– Sulinet, és az 1921. évi XXV. tc.

Ferenc József Tudományegyetem Almanachja 1921/1922

18. ELISABETHA HAJÓS orvostudori oklevele.

19. Szántóné Horváth Ibolya szép tónusos fotóján munka közben láthatjuk a doktornőt és a dr. Finta Dezső ügyvezető igazgató irányította, virágokkal díszített intézet berendezésének egy részletét. A kép előterében, ruháskosárban a negyedik kis „kuncsaft”-ot, a babaöltöztető és vizsgáló asztalon három kisbabát látunk, akikkel az orvosnő és két védőnő foglalkozik. A falon oktató és a tuberkulózis elleni harcra felhívó táblák/tábla látható. Érdekes, hogy a védőnők takarásában csak részben látható anatómia ábrák lengyel nyelvűek.

20. †Demeter Lajosné & Marton Istvánné (1996): A közegészségügy története. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 406. Mindszent.

21. http://genealogyindex.org./view/1931 H/...

22. A házassági anyakönyvi kivonat szerint (Mindszent, 1934. július 19. 98/934) a házasságkötés 1934. június 30-án történt. A bejegyzés szerint „Doki” r. kath. vallású. Feltehetően a házasságkötés előtt tért át.

23. Vida Mihály (2014): Hit, haza, család. Hód Kiadó, p. 56. Hódmezővásárhely.

24. Ex verbis Kiss Flóriánné és Vida Mihály. Ő a mindszenti községháza tervezője is (1937).

25. Ez az utcaszám az S 6359 Nyt. számú, M kir. Révkapitányság által Szegeden kiadott igazolványban szerepel. Sz. Bozóki Margit (1996): A bel és külterület földrajzi nevei. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 36. Mindszent. A 16. képen jól kivehető a rakott boltozat, amely azóta is állja az idők sarát.

26. Szegeden, 1938. évi április hó 8-án a Magyar királyi Rendőrség Révkapitánysága által kiadott S 6359. számú igazolvány (K. Y. jelzésű csónak).

27. Néha a társaság egy-egy tagja – nemtől függetlenül – búcsút mondott a horatiusi ataraxiának, és bizony elcsattant egy-egy pofon; vagy eltört az esernyő, netán a szenvedő alany vagy tárgy szorult reparációra, orvosi ellátásra.

28. Leléné Erdélyi Mária (1996): Társadalom, politika a két világháború között. 5, A világháború évei. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 264. Mindszent.

29. Hajós Miklós ny. felügyelő neje írás olvasható édesanyja személyazonossági igazolójegyén (MÁV nyomda, a VIII. Budapest. – 1922)

Testvére, Hajós István György személyazonossági igazolójegyén olvasható: Hajós Miklósné úrnő felügy. özv. nek István György fia. (Máv. Menetjegynyomda. – 455/1932.)

30. 68 –Holocaust Survivors and victims Database – Search for Names Results – Opera

Balogh István (2007): Békés békétlenség. Békés megyei zsidók története. p 320.Tótkomlós –Budapest.

31. Tóth Ferencné (1996): A társadalmi fejlődés néhány kérdése 1944–1948 között. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 267─268. Mindszent.

32. Partizán lesz.

33. Ex verbis Bozó Sándor és Vida Mihály

34. Szegeden, 1925. március 27-én kelt „Elisabetha Hajós” számára kiállított „orvostudori oklevél” hátulján található 111/1947. kgy. sz. a. kihirdetés, illetve ex verbis.

35. Szegedi megyei bíróság P. 21 821/1953/2. számú ügyiratának csatolmánya.

36. Marton Istvánné (1996): Időrend. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 628–632.. Mindszent. Ex verbis Kiss Flóriánné.

37. Kuncsaftja voltam.

38. „Doki” korrektségére, praktikusságára, didaktikus egyenességére jellemző az a történet, amely velem esett meg még egyetemista koromban. Az elméleti fizika előadáson – tavasz lévén – feltűnően sokan hiányoztak, amely tényt toleranciája ellenére sem hagyhatott szó nélkül Dr. Berencz Ferenc, az Elméleti Fizika Tanszék docense. A hiányzók indexének aláírását/szemeszterük elismerését orvosi igazoláshoz kötötte a tanár úr. Mivel én is sáros voltam, felugrottam „Doki” Bolyai János nevét viselő kollégiumunkkal szembeni rendelőjébe, azzal a céllal, hogy tőle tanácsot kérjek, netán csalóka igazolást szerezzek. Doki mosolyogva hallgatta végig a történetem, majd értetlenségének adott hangot:

– Mi a probléma? Beteg voltál?

– Nem! – feleltem

– Mivel töltötted el azt az egy órát? – tudakolta Doki.

– Kacsáztam, kavicsot pattintottam a Tiszán. – válaszoltam.

– Na, látod! Fizikai problémával foglalkoztál. Nem is akármilyen alibid van! Sok sikert! Majd gyere fel, ha rendezted a dilemmát!

Másnap 9 óra előtt – „Doki” tanácsával felvértezve – helyet foglalok a tanár úr ajtaja előtt, és türelmesen várom megérkezését. A fogadalmi templom harangjai alig szólalnak meg, már nyikorogva nyílik a folyosó bejárati ajtaja. Szobája előtt illedelmesen köszöntöm a tanár urat, aki szemkontaktussal és fejének elegáns biccentésével jelezi, hogy akceptálta jelenlétemet, majd kinyitja, majd becsukja maga mögött az ajtót. Most Berencz tanár úr algoritmusa szerint felbontja leveleit, tájékozódik a szakirodalom legújabb cikkei felől, majd 9 óra 30-kor kinyitja az ajtót és behív. Alig jutok a szoba közepéig, megszólal a telefon. Újra kint vagyok a folyosón. Hamarosan újra behív. A fél évem vesztésének Demoklész kardjával a fejem felett eldadogom mondókámat. Csönd. A tanár úr hosszasan rám néz szúrós világoskék szemével, majd tekintetét elkapja. Néhány secundumig gondolataiba merülve lógatja fejét. Álla csokornyakkendőjén pihen. Az idő újra megindul. A szerény és hihetetlen memóriájú tanár úr végül megtöri a csendet. – Kérem az indexét! Aláírom, mert becsületes. – mondja lakonikusan, de joviálisan, szívem dobogását újraindító hangon. Kezem gyorsan rátalál a bal belső zsebemben lapuló fekete borítású leckekönyvre. Rövid lapozás és az index már a tanár úr asztalán fekszik, aki kézjegyével ellátja. Hálálkodásra nincs lehetőségem, mert a tanár úr foghegyről viszontlátást kíván és szemérmesen elfoglalja magát. A folyosón vagyok. Talán nem is lábamon, hanem a szárnyamon kerültem ki. „Doki” csak mosolyog, amikor beállítok hozzá, és elmesélem a sikeres kimenetelű audienciát.

Az orvostudomány, a gyógyszertudomány szavunk nem utal vissza e tudományok eredeti gyökerére, a természetre, és nem mutat kapcsolatot a fizikával. Ezzel szemben görög ϕΰση[fiszi] természet szó bukkan fel többek között az angol physic/orvosság, physician/orvos és physicist/fizikus szavakban.

39. МЮЗ a gyártó cég mozaikszóval (З= завод= gyár,üzem), ц= цена=ár, копейка=kopejka, медьх= réz, sárgaréz, rézötvözet

40. Aradszky László előadásában a dal az 1966. évi februári Top 10 listán a 7. lett. Az Ifjúsági Magazin Top10 listája a hazai popzene történetében úttörő. A lajstromot a monori József Attila Gimnázium diákjai állították össze. Harsány szövegéből egy részlet: [...] A táskarádió, ritmusdáridó/Hejj-hó, oly csábító./ Gyere kiabálni, nyáron élni jó [...]

41. KOVÁCS ISTVÁN (2015): Hódmezővásárhelyi életrajzi kalauz. 500 év – 2700 név. Hódmezővásárhely.

42. Berkesi Antal (*1874–†1938) Budapesten Képzőművészeti Főiskolát végzett (1889–1899), Párist, Bécset és Münchent megjárt; tájak és utcák festésére specializálódott festőművész.

43. Vas Lajosné Domokos Mária közlése.

44. Kosóczky Józsefné Dr. Hajós Erzsébet temetési értesítője.

45. Kiss Flóriánné közlése.


We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies).

You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok