.

Kohán György (1910─1966)

hkohan

Kohán György az 1940-es évek elején.

Till Aran felvétele.

Forrás: Vöröss István-archívum, Bethlen Gábor Református Gimnázium

 

Domokos Tamás:

Kohán György (1910─1966) egyik kedvenc virágáról, a zíniáról

 

Mikor édesapám vélni hallotta az Acheron és a Styx távoli zúgását, elhatározta, hogy az élete során összegyűjtött festményeit szétosztja három gyereke között. Én voltam a szerencsés, mert először választhattam. Nem sokáig tétováztam, Kohán György 1959 júliusában(1) Hódmezővásárhelyen kiállított, édesapám által megvásárolt „Zíniák”-ja mellett döntöttem. A kép leakasztását a titokban kép alá bújt négy pár lábú pókocska nem vett jó szívvel, a fal pedig szégyellte magát, mert kiderült, hogy az elmúlt évtizedek alatt sokat öregedett, az ember bőréhez hasonlóan sötétedett a színe. A kép leakasztása után a festmény helye hetykén világított, és mutatta, hogy valamikor itt kép lógott, a kampós szeg pedig örült, mert végre megmutathatta magát (2).
A mester egyik, véleményem szerint legszebb „Zíniák” képe 1998 óta Békéscsabán emlékeztet az 50 éve elhunyt Kohán Györgyre és a régi, Lázár utcai szülői házra, amelyben – a szoba déli fekvésének köszönhetően – igen gyakran fénykoszorú vette körül az üvegvázába rakott fehér, sárga, piros és mályvaszínben tobzódó, pasztózusan/plasztikusan megfestett zíniákat. A képen a Mester szokásos attribútumaival (csiszoltdugós üvegek, tükrök, keretek, dobozok stb.) nem találkozunk, a kép egyszerűen szubsztanciális.


A „Zíniák” 2012. évi egyik takarítása közben, kályhaezüst keretének hátoldalán, írásra lettem figyelmes. A keret felső részének bal oldalán, egy letépett papírmaradványon a következő sérült írást silabizáltam ki: Országos Magy... 408 Budapest. A keret jobb oldalán pedig 3cm-es kék számokkal 62x64 méretjelölés ragadta meg a figyelmem. A keret alsó részének bal oldalán pedig egy felragasztott fehér papírlapocskán Kohán György kézírásával 10. Kohán György „Zíniák” olaj 62x63. 1958, apám szignójával ellátott 1959 július, 2000Ft tollas írásra leltem. (A két féle méretjelölés a fel- és lekerekítésből adódhat!) A dokumentált kerettel szemben, a képet hordozó három rétegből álló lemez hátoldalát viszont érintetlennek találtam. Később, a műcsarnok könyvtárába eljutva, megnéztem a Mester Műcsarnok kamaratermében, 1959 júniusában, júliusában és augusztusában bemutatott műveinek a jegyzékét László Gyula kiállítási katalógusában. Here goes everything! Kohán 10. „Ziniák” kézírásának nyomtatott változatát pillantottam meg a jegyzékben a 8., 9., 11., 14. számmal jelzett csendéletek társaságában. Hogy lehet egy kép egyszerre két kiállításon? 1959 előtt vagy 1959-ben a mester két azonos méretű zíniás csendéletet festett? Ha nem, akkor hogyan került apám tulajdonába a Vásárhelyen megvásárolt kép helyett a budapesti? Netán a Mester kicserélte a hasonló méretű képek kereteit? A kérdések megválaszolásához elhatároztam, hogy megpróbálok hozzájutni Kohán György vásárhelyi kiállításának katalógusához. A megoldás kulcsa azonban az idő kútjának mélyére zuhant, mert Borus Gábortól megtudtam, hogy a kiállításnak nem készült, vagy elveszett a katalógusa! A Csongrád Megyei Hírlap 1959. évi július 19-i számában viszont egy recenzió olvasható Dr. Dömötör János tollából. Ő a Kohán-kiállítás méltatása során felsorakoztat ugyan néhány virágtémájú képet (Sárga virágok, Virág csendélet, Virágok fekete vázában, Fekete szivárvány), de nem tesz említést olyan képről, amely címében szerepel a „zínia”.
Köztudott, hogy a Kohán képek kardinális problémája az elnevezés és a datálás. „Annyit kértem csak, hogy legyen szíves a képek hátuljára ráírni a képek keletkezési idejét. Szó nélkül ráírta. Abban a pillanatban tudtam, hogy én ezt ki fogom állítani. Ráírta, de nem volt címük. Én adtam sorban a címeket, de volt egy, ahol egy ló alatt fekszik valaki ─ nem tudtam neki címet adni, és akkor ő azt mondta Csend. Ma is döbbenetes, mennyire pontos.” ─ írja Supka Magdolna (3). Tudvalevő, hogy a gyulavári születésű Mester művészeti hagyatékát ─ megközelítően 3000 festmény és grafikát ─ végrendeletileg Gyula városára hagyta. A hagyaték 1979-ben megnyíló Kohán Képtárban (régi Vigadó) talált méltó helyére (4). A hagyaték feldolgozásának kezdeti lépései Ibos Éva művészettörténész nevéhez fűződnek (5), aki a Móra Ferenc Múzeumba (Szeged) kerülésével sem mondott le Kohán György missziójáról (6).
Édesapámtól tulajdonomba került „Zíniák”-on kívül, különböző dokumentumokban (7) valamint a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kohán Képtárában (EFMKK) még 7, címében zíniás csendélet (8) lelhető fel, amelyet a Mester festett. Ezek tulajdonosa, cím, technika, hordozó és méret sorrendben a következők:
1. Dr. Ormos Pál ─ Zíniák tükörrel, olaj, vászon, 96x76 cm.
2. Dr. Finta Dezső ─ Zíniák tükör előtt, olaj, vászon, 87x71 cm.
3. Szabó Endre ─ Zínia csokor, olaj, fa, 82x60 cm (véleményem szerint nem fára, hanem rétegelt lemezre/furnérra festett képről van szó)
4. EFMKGyK (Gyula) ─ Zíniák, olaj, – , 77x57 cm (9)
5. EFMKGyK (Gyula) ─ Zínia fekete vázában, olaj, ─ , 76,5x61 cm
6. EFMKGyK (Gyula) ─ Zíniák üvegben, olaj, vászon, 100x70 cm
7. EFMKGyK (Gyula) ─ Zíniák kék vázában, olaj, vászon, 90x70 cm

Ha feltételezem, hogy édesapám a Műcsarnokban kiállított képet kapta kézhez, akkor a Tornyai János Múzeumban kiállított képnek vissza kellett kerülnie Kohán Györgyhöz, aki azt később eladta egy múzeumnak, vagy egy magángyűjtőnek. Az a tény, hogy a két képet össze lehetett cserélni, azt sejteti, hogy azok megközelítően egymás hasonmásai.
Köztudott, hogy Kohán György kedvenc virága a napraforgó és a zínia, tudományos nevén Zinnia elegans (10) volt. A magyar rézvirág elnevezés mellett vajon miért van szükség az eltorzított, magyarosított tudományos név használatára? Egy bizonyos, a szövegszerkesztéskor a gép rendszeresen piros színű hullámos vonallal jelzi a helytelen névhasználatot!
A zínia édesanyjára, édesanyja kertjére emlékeztették a festőművészt, az emlékek pedig hatalmas erőt adtak az ecsetkezeléséhez. „Két hete, hogy újra festek ─ de kizárólag virágot ─ zíniát és napraforgót. A zínia határozottan konstruált, ún. paraszt virág, a napraforgó meg pogány, ─ mielőtt elkezdtem festeni, sokáig néztem. Mikor kitettem a tubusból a festéket ─ vöröset, kéket, narancsot, már erősebben vert a szívem ─ a zínia csokor úgy jelent meg, mint egy köteg kézigránát ─ ami robban ─, ahogy festettem, úgy emelkedett a pulzusom. A fene majd megevett az izgalomtól, ─ a »Napraforgónál«, mivel ez 120x180 cm és a felületet egyszerre fogtam át, ─ ez fokozódott.” ─ írja Supka Magdolnához írt egyik beszámolójában (11).
Miért közkedvelt a zínia? Ez a Mexikóból származó csöves-fészkesvirágzatú sugárvirágú növény, amint a tudományos neve is mutatja: elegáns, virágszirmai változatos színekben pompáznak, viszonylag igénytelen, jó bírja a vázában tartást. Ezen tulajdonságában hasonlít a szalmavirágokhoz.
A dokumentumokban és a gyulai Kohán György Képtárban megismerteken kívül, a Mesternek még több zíniás képe lehet különböző múzeumokban és magánszemélyeknél. Talán a virágcsendélet és zíniás témakör teljes feldolgozására is sor fog egyszer kerülni.

hkohanj

A „Zíniák” keretének hátoldalán található kézírások

 

 

hkohanz

Zíniák

olaj, rétegelt lemez, 62x63 cm (1958) (12)
(Ez a legkisebb, a legpompázatosabb zíniás festmény.)

 

 

hkohanlev

A Mester „Zíneák” képhez kapcsolódó egyik levele

 

 

hkohanzk

Zíniák

olaj, 77x57 cm (EFMKGyK)
(Ville de Vallaurisban 1981-ben kiállított csodálatos kép.)

 

 

hkohanzf

Zinia fekete vázában

olaj, 76,5x61 cm (EFMKGyK)

 

 

hkohancsend

Csendélet vázával

papír, tempera, 76x82 cm (EFMKGyK)
(Ezek a Kohán György csendéletein felbukkanó attribútumok. Érdemes megfigyelni a hegedű hanglyukára emlékeztető fülű barnás váza kék tükörképét, az árnyékok és a reflexek kavalkádját.)

 

 

hkohannagy

A Tornyai János Múzeum 2008-ban megvásárolt Virágcsendélet szivárvánnyal   képét, amelyet zínia csokor is díszít, Dr. Nagy Imre igazgató mutatta be.

(fotó: Tésik Attila)

 

Jegyzetek:

 

1. Dömötör János: Kohán György festőművész kiállítása. In: Csongrád Megyei Hírlap, 1959. 07. 19.

A mester vásárhelyi kiállításával részben szimultán (június ─ augusztus) Budapesten a Műcsarnok kamaratermében is volt egy nagysikerű kiállítása, amelyet László Gyula nyitott meg, aki Kohán festészetét a Kohán György kiállítása a Műcsarnok kamaratermében katalógus előszavában „Fekete szivárvány”-nak titulált. A katalógus szerint16 festmény és 14 grafika szerepelt a kiállításon. A kiállítás létrejötte a Mesternek köszönhető, hiszen Benke Valéria művelődésügyi miniszternek (1958─1961) írt levele nem talált süket fülekre, sőt a válasz prompt jött vissza! (Fábián Irén: Kohán György 25 éve halott. In: Békés Megyei Hírlap, 1991.december 16./melléklet/ 8 o.) Bibliai tanulság: Iuva te ipsum et Deus iuvabit./Segíts magadon, az Isten is megsegít.

2. Menenius Agrippa consul (503 BC) klasszikus meséje ─ a kéz és a láb fellázad az állandóan zabáló gyomor ellen ─ jutott eszembe a szög öröméről. Végre rájönnek arra, hogy neki, mármint a szögnek milyen fontos szerepe volt a kép megláttatásában.

3. Krasznahorkai Géza: Halhatatlan élet. Beszélgetés dr. Supka Magdolna művészettörténésszel. Gyulai Hírlap, Karácsonyi oldalak, 2003.december 24. 3. o. Az írás címéről Nyírő József jutott az eszembe.

 4. Ez azonban csak átmeneti állapotnak bizonyult, a végsőre még 36 évet kellett várni. A Békés megyei Múzeumi Egyesület 1895-ben felavatott épületének átalakításával, kibővítésével megszületett Kohán György Képtár ─ a gyulai Erkel Ferenc Múzeum tagjaként ─ 2015-ben nyílt meg.

 5. Az Erkel Ferenc Múzeumban dolgozók között, még ma is tartja magát a fáma a keresztanyaság (Ibos Éva) nehézségeiről, a sok-sok címadási problémáról. A 79.104.1. és 79.105.1. leltári számú „Zíniák” (77x57) és „Kék váza” (70x63) olajfestmény egymás után kapta a nevét. Mindkét kép zínia csokrot ábrázol, ráadásul ugyanabban a kétfüles, kék színű talpas vázában. A nehézkes „Zíniák kék vázában I.” és „Zíniák kék vázában II”. cím helyett a cím megosztásával születet meg a „Zíniák” és „Kék váza” cím. A 79.118.1. leltári számú „Zíniák fekete vázában” (76,5x61.) képen ismét az előbb már említett váza jelenik meg, de a megfelelő világítás hiányában, fekete színben.

 6. Ibos Éva a Mester születésének 100. évfordulójára Kohán György albumot jelentetett meg a Kossuth Kiadónál

7. Dömötör János: Kohán György festőművész kiállítása Vásárhelyen. Csongrád Megyei Hírlap, 1959.07.19. (1.,2.,3.) György Kohán (1910─1966) Exposition: 21.10.1981. Ville de Vallauris (4.)

Új Auróra, 1978. 1. sz. 8. o. (5.)

8. Nem foglalkozom azokkal a festményekkel, amelyeken megjelenik ugyan a zínia önmagában vagy más virág kíséretében, de a cím erről nem nyújt felvilágosítást. Például: „Kék váza” Kohán Képtár 79.105.1., 70x63, olaj; „Virág és illatszerek” Kohán Képtár 79.335.1., 70x91, olaj, vászon.

 9. Ville de Vallaurisban, 1981-ben kiállított kép.

10. A köznyelvi rézvirág/menyecskevirág/zínia megnevezés mellett, egyes katalógusokban a tudományos Zinnia nemzetségnév is felbukkan. Például a művész 1981-ben, Vallaurisban (Provence) rendezett kiállításának katalógusában. A zínia név használatával hosszasan lehetne vitatkozni.

 11. Supka Magdolna: Kohán György. Gyula 2001. 74. o.

 12. Fotó: Pénzes Dániel

 

 

 

 

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies).

You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok