.

Toldi Zsuzsa: Malacok

Toldi

Toldi Zsuzsa

 

Az ólban a rózsaszínű malac nagyot sivított. Sivítása az élet jele volt. Ugyan szőrét nem simogatta senki puha kefével, füle tövét ugyancsak nem vakargatta senki sem. Már jó ideje igen zord élet uralkodott. Mégis örült, ha elétették a moslékot. Maradék még jutott, különben is mindenevő volt. Földet ritkán túrt, mert a föld hol megszikkadt a hidegtől, hol sártengerré változott. Ritkán jött jó idő, vagy inkább nincs is soha jó idő. A makkról sokat álmodott. Már nem róla szólt a dal, miszerint víg ormányával kukoricán is megél, és az apjával együtt zenél. A vágóhíd közel, s még rokonait sem ismeri.

Toldi Zszuzsa: És te nem voltál mellettem…

Toldi

Toldi Zsuzsa

 

 

AZ megjelent piros sálban és kalapban. Csodálkoztam. Feketét vártam, elvégre nem rég temettünk... Kígyó bőre arcomhoz ért, kényszerű közhelyet mondott. – Tegyük el a csatabárdot. – Nem tesszük! – válaszoltam, mint a kő, keményen.
És te nem voltál mellettem.

Barlangász emlékeim — 1. A kaland kezdete

Zámpory Vilma

Zámpory Vilma barlangkutató

(Fotó: Benák)

A Hódmezővásárhelyen élő Zámpory Vilma (Miskolc, 1934) a Miskolci Műszaki Egyetem Ásványelőkészítési Tanszék laboránsa, környezetvédelmise volt. A város vízellátásáért mint barlangkutató 20 évig dolgozott. Barlangász emlékeit folytatásokban osztja meg velünk, mely által bepillantást nyerhetünk a barlangkutatók csodálattal teli, rendkívüli életébe.

Dani Imre: Nyomás alatt

Ha az általunk annyira áhított fejlődést – néhány tudós vélemény szerint – az jelenti, hogy ugyanaz a dolog egyre nagyobb számban, egyre változatosabb formában, és egyre specializáltabb céllal fordul elő, akkor a nyomás fogalmának bővülése ennek a fejlődésnek biztos jele.

Vicei Károly: Rőzsegyűjtő ember

Vicei Károly zentai író téli karcolatának témája napjaink történéseinek egyike, melynek tragikumát Millet és Munkácsy műveivel érzékelteti.
 

Kovács Lajos István: Kossuth Lajos bujdosása Szegváron

 
 
kokárda marciusKovács Lajos István pedagógus, helytörténész évtizedek óta kutatja Szegvár múltját.
Szegvár egykor Csongrád Vármegye székhelye volt.
Kossuth Lajos a község díszpolgára.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra egy helyi Kossuth-mondával emlékezünk.

Kárász József: Mi lesz velünk?

Kárász József  Egy régi nyár című, regényét az író születésének 100. évfordulóján, 2014. májusában vehetik kezükbe az olvasók. Ezzel teljessé válik az önéletrajzi regénysorozat, amelynek Árva madár címen 1972-ben jelent meg az első, majd 1979-ben Göröngyös út címen a második része, míg a negyedik  rész, Pirkad címen 1999 címen látott napvilágot. Ízelítőül Kárász József Egy régi nyár című regényéből adunk közre egy részletet.