Aleksander Čotrić: Szerelmes szavak

Aleksander Čotrić

Szerelmes szavak : Aforizmák nőkről és férfiakról. Ford.: Neducza Szvetiszláv. Kiad.: Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, Magyarcsanád. [Előszó] Aleksandar Čotrić. 62 p.

A Nap aforizmája

címmel a Vásárhelyi Látóhatár facebook oldalán 

– Szerelmes Szavak –

^{Szerb nyelvből fordította: Neducza Szvetiszláv}

„Mondj többet minél kevesebb szóval”

Aleksandar Čotrić

Aleksandar Čotrić szerb politikus, író. Neve ismerősen cseng a magyar olvasók számára is, hiszen a Csípős történetek című műve, mely szatirikus elbeszéléseket tartalmaz, Neducza Szvetiszláv magyar nyelvű fordításában Budapesten, a Szerb Országos Önkormányzat kiadásában 2015-ben jelent meg. Alig telt el három év, s máris a kezünkben tarthatjuk Aleksandar Čotrić legújabb művét, a Szerelmes szavak : Aforizmák nőkről és férfiakról című könyvét, melyet szintén Neducza Szvetiszláv fordításában olvashat a magyar olvasóközönség, ami 2018-ban jelent meg a Magyarcsanádi Szerb Kisebbség kiadásában.

Aleksandar Čotrić szerb író, 1966. szeptember 25-én, Loznicában született. A Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán végzett. 1990-ben mint a szerb megújulási mozgalom egyik alapítója. 1997-től 2000-ig Belgrád önkormányzatának tagja, 2004 és 2007 között a szerbiai diaszpóráért felelős miniszterhelyettes. Čotrić jelenleg a diaszpórával és a szerbekkel foglalkozó parlamenti bizottság tagja, valamint a Koszovó-Metohija bizottság; a kulturális és információs bizottság egyik helyettese; a parlamentközi közgyűlésnek az ortodoxia szerb küldöttségének és több parlamenti csoport vezetője. 2017-től az Országgyűlés SPO tagjai a Progresszív Párt parlamenti képviselőcsoportjában ülnek.¹

Aleksandar Čotrić, a szerbiai parlament diaszpóráért felelős bizottságának tevékenysége során nemcsak az egyes emberek, hanem az egyes nemzetek egymáshoz való viszonyába is jól belelát. Könyvének előszavát, melyet A szerelem emberré tesz címmel jegyzett, kiderül „Az első aforizmákat az orvostudomány atyja, Hippokratész írta, így őt tekintjük az aforisztika atyjának. Az orvostudomány egyik oldalága, amely az emberi lelket gyógyítja.” (4.p.) Noha a szatíra már az ókorban is népszerű műfaj volt, – azóta is közkedvelt –, napjainkban pedig ismét egyre nagyobb teret hódít. Miért is? Talán azért, mert ahogy Čotrić mondja:

Az aforizma "éles közmondás egy csavarral" Szerbiában népszerű irodalmi formává vált, talán azért is, mert "sötét humorral" válaszolt az ország zűrzavaros társadalmi és politikai helyzetére. Ott, ahol az emberek boldogok, ott kevésbé értik: "Miért ne büszkélkedhetnénk a múlttal, amikor minden új nap rosszabb, mint az előző?"

Az éles társadalmi kihívásokat, az emberek – kritikus – egymáshoz való viszonyát a szatirikus írásokban, aforizmákban különösen hatékonyan lehet megjeleníteni - nemcsak Szerbiában, bárhol a világon, hisz mindenhol fellelhető és sokakat érintő téma a politika, a szerelem...

1984-től jelennek meg aforizmái, szatirikus írásai.

Szerkesztésében jelent meg gyermek részére a Razdeljak című antológia, ill. a Dribling duha című sport témájú, majd Smeh je greh címmel a szórványban élő írók munkáiból, és Veliko u malom címmel a jelenkori orosz aforizmagyűjteménye. Čotrić maga is foglalkozik műfordítással (oroszról, szlovénról, bolgárról és macedón nyelvről).

Saját kötetei az Amerikai Egyesült Államoktól - Európán át - Oroszországig számos helyen megjelent, köztük Magyarországon is, ahol érdeklődéssel olvassák.

Čotrić írásait több mint huszonöt nyelvre lefordították, s szinte követhetetlen olvasóinak száma. Írói munkásságát több országban elismerték, díjazták.

Jelen kötet aktualitását mi adja? Van-e egyáltalán aktualitása?

A világon mindenhol fellelhető a szerelem, mely az élet elixírje. Ez a kis könyvecske is egy elixír-gyűjtemény nőknek és férfiaknak, fiataloknak és idősebbeknek. Az aforizmákat Az egyetlen Árnynak, amelyik világít szerzői ajánlás nyitja meg, melyet mindenki a maga tapasztalata szerint értelmezhet.

Kézenfekvő, mivel a kötet szerzője Férfi, az Árny nő lehet, méghozzá egy olyan hőn imádott nő, akinek jelentős szerep jut a teremtés koronájának életében...

Nemcsak mi emberek vagyunk csodálatosak, hanem az emberiség alkotta nyelv is! A kötet fordítójától tudható, hogy a magyar árny szó a szerb nyelvben jelen esetben, egy női név jelentésével is bír. S hogy ezt ilyen jól érzékelteti a műfordító, ez a nyelvek és műfordítás bravúrját fémjelzi. Ha tovább gondoljuk, az árny jelenti a sötétet, mely a világosat kísérheti, ugyanakkor lehet ez átvitt értelmű; a sötét világíthat, ha az árny női személy – megvilágíthatja, sőt megvilágosíthatja a férfi(t) útját! Ezt az utat járhatjuk végig az aforizmák mögöttes tartalmaival, melyet szerkezetileg következetesen épített fel a szerző; a teremtéstől az elmúlásig, melyek számtalan titkolt igazságot fednek el vagy mondanak ki, igazi üzenetük a szavak között kódoltan, átvitt értelemben nyilvánulnak meg.

A gyűjtemény Belgrád – Isztambul (2013 – 2018) bejegyzéssel zárul. Keletkezésük mindenképp e két városhoz és idővallumhoz köthető. Mivel aforizmagyűjteményről van szó, ezért e sejtelmes adatmeghatározásnak jelentősége lehet, ami azonban nem föltétlenül feloldandó e helyen.

A kötet végén pedig Aleksandar Čotrić, a szerző szakmai életútját áttekintő legfontosabb állomásaival ismerkedhetünk meg.

A nyelvi tömörséggel és emelkedett tartalommal bíró bölcsességeket Neducza Szvetiszláv (Magyarcsanád, 1940) szerb nyelvből magyar nyelven prezentálta, ki eredeti hivatását tekintve pedagógus. Többnemzetiségű családból származván (Szerb nagyszüleivel együtt laktak, így a szerb édesapjához a román származású édesanyja is szerbül beszélt, aki szinte vele együtt tanulta a szerb nyelvet. Szerb iskolába járt. A magyar nyelvet természetes úton, a környezetétől vette át, így anyanyelvének a szerb nyelvet tekinti.) napi közelségben éli meg az egyes népek kulturális identitását, beleszületve a korlátok nélküli nyelvi kifejezés világába. Évek óta foglalkozik műfordítással, főként szerb nyelvről, de orosz nyelvről is fordít magyarra. Írásai folyamatosan jelennek meg folyóiratokban (Marosvidék, Vásárhelyi Látóhatár), s az utóbbi években könyvekben is, mint Bojan Ljubenović Levelek Szerbiából című műve, amit 2016-ban adott ki az Aposztróf Kiadó, mely napjaink szerb valósága elé állít görbe tükröt.

Neducza Szvetiszláv műfordítói, írói sokszínűsége figyelmet érdemel, hiszen, miként az iróniát Bojan Ljubenović: Levelek Szerbiából és Aleksandar Čotrić: Csípős történetek, vagy a tragédiát Danijela Repman: Membránoid és e lapszámunkban olvasható Natalia Szokova: A baba című műveinek, illetve Čotrić: Szerelmes szavak aforizmagyűjteményének adaptációival a szerző eredeti elgondolása szerinti üzenetét hűen adja vissza, melyek magyar nyelven is érdekfeszítőek, műfaji sajátosságukat természetes könnyedséggel közvetíti, megtartva az eredeti célt; minél kevesebb szóval minél többet elmondani!

Aleksandar Čotrić Szerelmes szavak című művét a legmélyebb tisztelettel a szerző gondolataival ajánlom szíves figyelmükbe:

„Drága Olvasók, Önökön a sor, hogy megtalálják a saját imádott szerelmi gondolatát, amit bejelentenek a szeretett személynek, vagy amelyik emlékeztetni fogja a szerelem kezdetére és a romantikus pillanatokra²...”

Benák Katalin

http://online.anyflip.com/uzau/rrdd/mobile/index.html

64.p.